Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.
Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után 315 a) A kereskedelmi, kézműves- és iparkamarákat a Monarchia felbomlását követően egy 1920-as törvénnyel (StgBl 98/1920) szervezték újjá. Ez a szabályozás 1934-ig volt hatályos, mikor is az 1934-es „hivatásrendi alkotmánnyal" megszüntették. Az államszervezet hivatásrendi felépítésének megvalósítása érdekében az önálló vállalkozók érdekképviseleteként gazdasági szövetségeket hoztak létre. Ezeket később a munkavállalók megfelelő szervezeteivel hivatásrendi csoportokban kívánták Összefogni. A kamarák végrehajtó szervként fennmaradtak ugyan, de a törvény (BGB1 205/1937) új formába öntötte őket. Ausztria 1938-as megszállása a német szabályozást ide is kiterjesztette, és annak megfelelően a gazdaságot szakmák szerint hét birodalmi csoportba, majd ezeket további gazdasági alcsoportokra tagolták, és körzetenként Gau-gazdasági kamarákba fogták össze azokat. A StgBl 15/1945. számában foglalt törvény a német szabályozást hatályon kívül helyezte, és ismét felállították a kereskedelmi, kézműves- és ipar-, a pénz- és hitelügyi kamarákat. A végleges újjászervezést a kereskedelmi kamarákról szóló törvény eredményezte (BGB1 182/1946), amely többszöri módosítás után ma is hatályos. E törvény szerint a kereskedelmi kamarák közjogi társulatok, s a kereskedelem, a kézművesség és az ipar, a pénz-, hitel- és biztosításügy, a közlekedés, valamint az idegenforgalom terén működő önálló vállalkozók érdekképviseleteként működnek. A Bund egészére az ipargazdasági szövetségi kamara (Bundeskammer für Gewerbliche Wiríschaft), az egyes tartományokra pedig a tartományi kamarák illetékesek. A kamarák foglalkozási csoportok szerint hat szekcióra tagozódnak, ezek pedig szakcsoportokra oszlanak. A közgyűlés határozathozó és felügyeleti szerv, az elnökség tagjaiból és 27—120 olyan kamarai tanácsosból áll, kiket az arányos választójog alapelveinek megfelelően a szakcsoportok választmányaiból választanak. Végrehajtó szervként működik az elnök, a belőle és két helyetteséből álló elnökség, valamint a vezetőség, amelyhez rajtuk kívül még a szekciók elnökei és helyetteseik is tartoznak. A szövetségi kamara felépítése is hasonló. 39 A választás minden szerv vonatkozásában 5 évre szólóan az általános, egyenlő, titkos és arányos választójog szerint történik. A kamarák önálló és átruházott hatáskörben fejtik ki tevékenységüket. Az önálló hatáskörben kifejtett eljárás során a kamarák nincsenek utasításhoz kötve, ennek keretében azokat a feladatokat látják el, amelyek a kamarában tömörített vállalkozások közös érdekein alapulnak, a tagok munkajogi érdekeinek biztosítását, a munka békéjének fenntartása körül kifejtett tevékenységet, továbbá a belső adminisztrációs teendőket. Nagyon jelentős, hogy az állami szervek részére, mindenekelőtt a vonatkozó törvényjavaslatokkal kapcsolatban szakvéleményt nyilvánítanak. Átruházott hatáskörükben a kamarák az állami közigazgatást segítő szerbekként szerepelnek, ilyenkor azután azok felügyelete alá is kerülnek. Ennek keretében tanúsítványokat adnak ki a kereskedelmi szokványokról, közreműködnek a gazdasági statisztika elkészítésében stb. b) A kereskedelmi kamarák példamutató szervezete mintául szolgált egy sor egyéb szakmai érdekképviselet hasonló módon történő kialakításához. Mindenek3 ® Határozathozatali és felügyeleti szerv a „Kammertag", amely a szövetségi kamara elnökségéből, szekcióelnökeiből, a tartományi kamarák elnökeiből és 42 kiküldöttéből és a szakszövetségek 35 kiküldöttéből áll. Végrehajtó szervként működik az elnök, annak helyettesei (ezek együttesen alkotják az elnökséget), továbbá az elöljáróság, amely az elnökből, a szövetségi kamara hat szekciófőnökéből és a tartományi kamarák elnökeiből áll. 8* "•
