Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után 307 maradt, akárcsak az a követelmény is, hogy minden tartományban ki kell építeni az egységes állami közigazgatás szervezetét. Minthogy a szövetségi alkotmánynak a hatásköri megosztást rendező szakaszai még nem voltak hatályosak, az 1920. október 1-i ideiglenes alkotmány

12 is csak átmeneti rendezést eredményezett. Ennek értelmében az egyes tartományok korábbi állami politikai hatóságait szövetségi hatóságokká szervezték át avégett, hogy ellássák a szövetségi jellegű igazgatási feladatokat, míg a tartományi jellegű igazgatással kapcsolatos teendők gazdái a tartományi hatóságokká alakult korábbi (tartományi) önkormányzati szervek lettek.

13 A közigazgatási szervezet végleges felépítése a szövetségi alkotmány 1925. évi novellájával történt meg. Ennek értelmében a közigazgatás szövetségi, illetőleg tartományi igazgatásra tagozódik. A szövetségi igazgatást legfelső szinten az illetékes (szövetségi) miniszter vezeti. A továbbiakban különbséget kell tennünk közvetett és a közvetlen szövetségi igazgatás között. A Bund ugyanis a szövetségi alkotmánytörvény 102. §-ának megfelelően tartományi szinten csak meghatározott, taxatíve felsorolt ügyekben szervezhetett saját, közvetlenül intézkedő hatóságokat.

14 Minden egyéb ügy vonatkozásában az egyes tartományok területén a tartományi főnök és az alárendelt tartományi hatóságok járnak el szövetségi hatáskörben is — közvetett szövetségi igazgatás formájában. Persze, a szövetségi alkotmány 1929-es novelláját követően a Bund a tartományi főnöknek alárendelten szervezhetett saját, szövetségi jellegű hatóságokat is — itt elsősorban szövetségi rendőri hatóságokra kell gondolni —, s a közvetett szövetségi igazgatási ügyeket illetően is a tartományi főnök a szövetségi kormány, illetőleg az illetékes szövetségi miniszter utasításainak megfelelően köteles eljárni és a szövetségi kormánynak felelős. (A szövetségi alkotmány 142. §-a rendelkezik az alkotmánybírósághoz előterjeszthető panasz lehetőségéről.) A tartományi igazgatást legfelsőbb fokon a testületi szervként működő tartományi kormány

15 és az annak alárendelt tartományi hatóságok vezetik. Minthogy a tartományi kormány elnöke és a közvetett szövetségi igazgatás feje egy és ugyanazon személy, ez a perszonálunió a tartomány egész hatósági apparátusát is egységbe fogta össze. A tartományi hatáskör vonatkozásában valamennyi tartományban kialakították a tartományi kormány egységes hivatalát, amely magába olvasztotta a 12 A szövetségi államkormányzatra való áttérést tárgyaló alkotmánytörvény, Bundesgesetzblatt <a továbbiakban: BGB1) 2/1920. 13 Az 1920. október 1-i szövetségi alkotmány törvény (BGB1 1/1920) részleges megváltoztatásáról szóló 1925. július 30-i szövetségi alkotmánytörvény (szövetségi alkotmánynovella — BGB1 268/1925), valamint a (másik) 1925. július 30-i szövetségi alkotmánytörvény (az „átmeneti novella" — BGB1 269/1925), amely a (másik) 1920. október 1-i, ún. „átmeneti alkotmánytörvény" (BGB1 2/1920) néhány rendelkezését módosította. 14 Ezek a következők: A határok kijelölése, külföldre irányuló áru- és marhakivitel, az országba történő belépés és az onnan kilépés szabályozása és felügyelete, a szövetségi pénzügyek, monopóliumok, mérték-, súly-, normaelőírás- és fémjelzés-ügyek, műszaki kísérletek, igazságügy, útlevélügy és jelentkezési kötelezettség, fegyver-, lőszer- és robbanóanyagügyek, találmányi; mintavédjegyés árumintaügyek, mérnökök és technikusok ügyei, közlekedésügy, szövetségi utak, folyami és hajózási rendőrség, posta-, távírda- és telefonügyek, hegyekkel kapcsolatos ügyek (Bergwesen), Dunaszabályozás és -fenntartás, vadvízszabályozás, víziutak építése és fenntartása, felmérési ügyek ^Vermessungswesen), munkajog, munkás- és alkalmazottvédelem, műemlékvédelem, a szövetségi rendőrség és csendőrség szervezése és irányítása, katonai ügyek, hadigondozottak és hátramaradottaik gondozása, népességpolitika — amennyiben az a családok érdekében a teherviselés arányosítására irányul —, iskolákkal és diákotthonokkal kapcsolatos nevelési ügyek, kivéve a mező- és erdőgazdasági diákotthoni ügyeket. 15 A reszortrendszerhez való bizonyos közeledés a szövetségi alkotmány 103. § (2) bek.-ének a szövetségi alkotmány (BGB1 289/1925) 3. §-ával való összehasonlítása során lehetséges. r

r