Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Sashegyi Oszkár: A Magyar Kamara szerepe a bányaügyi igazgatásban, 1790–1848 / 271–300. o.

294 Sashegyi 'Oszkár nem a bányakincstár, hanem a magyar kamarai kincstár vagyontárgyai voltak, gazdasági irányításuk is a magyar kamarát illette. A magyar kamarai gazdálkodás azonban korántsem volt bányászati szakszempontból olyan fejlett, mint a bányakamaráé. A korábbiakban láttuk, hogy az elhanyagolt magyar kamarai bánya- és kohóművek gazdálkodásának irányításába a bányakincstár és a bányászati ügyosztály is igyekezett beleszólni. A gazdászati ügyosztály által irányított területen három uradalomban volt számottevőbb bányászkodás: a diósgyőri, a hradek-likavai és az ungvári uradalomban. Ezek közül legfontosabb volt a diósgyőri vasipar, amely azonban társulati alapon működvén, csakhamar a szomolnoki bányászati hatóságok ellenőrzése alá került. A magyar kamarának a kamarai kezelésben levő uradalmak tekintetében is a) szervezési és működtető, b) jogi, politikai igazgatási, c) gazdasági irányító funkciói voltak. a) Szervezés, működtetés. A magyar kamara irányította mindenekelőtt az alárendelt uradalmi hivatalok szervezési, személyi és ellátmány-ügyeit. Telepítések ügyében ő adott rendeleteket az alsóbb szerveknek. Döntött kegyúri ügyekben (iskolák, egyházak ügyében). b) Jogi, politikai igazgatás. A kamara ellenőrizte a kamarai uradalmak községeinek igazgatását, a mezővárosok kiváltságaival kapcsolatos ügyekben ő rendelkezett. Az úriszéki bíráskodás ügyei felett is felügyeletet gyakorolt. A jobbágyok adózásával kapcsolatos ügyekben is kellett intézkednie. A kamarai uradalmak egyébként közigazgatási tekintetben a polgári törvényhatóságnak (megye, szabad királyi város) voltak alárendelve. c) Gazdasági irányítás. A kamara irányította az uradalmak gazdasági ügyeit is. Neki jelentettek az uradalmi prefektusok, ill. a kerületi adminisztrációk a jobbágyi szolgáltatások szabályozásáról, azok behajtásáról, a jövedelmekről, a pénztárak állapotáról, az építési és egyéb beruházásokról, a kisebb királyi haszonvételek bérbeadásáról, termények szállításáról a katonaságnak, az osztrák örökös tartományoknak. A kamara irányította az erdőgazdálkodást is a kamarai birtokokon. Az uradalmi bányák, kohók, manufaktúrák és a kézműipar ügyeiben is futottak be hozzá jelentések. A bánsági ügyosztály („Banatica") A magyar kamara bánsági ügyosztálya irányította a nagy terjedelmű bánsági magyar kamarai kincstári birtokok igazgatását. Ezek ügyeinek közvetlen irányítására 1793 után is megmaradt a temesi kamarai adminisztráció, s így a magyar kamara azon keresztül érintkezett az egyes uradalmak vezetőivel. A magyar kamarai kincstárnak a Bánságban jelentős vasipara (Bogsán) és. szénbányászata (Gerlistye, Domán, Agadics) volt. Ugyanott aranyat is mostak. A krassói hegyekben kőbányászat, az erdőkben faszénégetés is folyt. A kamarai igazgatás bányamunkásokat igyekezett a bányahelyekre telepíteni. A sóügyi osztály („Salinaria") A magyar kamara sóügyi osztálya 1790—1793 között csupán a sógazdálkodás ügyeivel foglalkozott, a sóbányászat ügye ekkor még a bécsi bányakamara kezében volt. A II. József-féle igazgatási rendszer felszámolása kapcsán ez a helyzet is meg-