Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Sashegyi Oszkár: A Magyar Kamara szerepe a bányaügyi igazgatásban, 1790–1848 / 271–300. o.

A Magyar Kamara szerepe a bányaügyi igazgatásban 1790—1848 293 korolt a hivatalnokok és alkalmazottak kinevezésére, nyugdíjaztatására, illetményeik kiszabására. A tulajdonképpeni bánya- és kohótisztek kinevezéséről egyszerűen -értesítette Őt a bécsi bányakamara. A többi alkalmazottat a magyar kamara nevezte ki, vagy legalábbis ő tett javaslatot kinevezésükre. Mindenekelőtt a bányabíróságok, a bányauradalmak és különösképpen az erdészeti szolgálat megszervezésével, működtetésével foglalkozott. A bányavidékek igazgatásával kapcsolatban időnként egyéb alkalmazásokra is sor került, így Oravicán rendőrfelügyelő alkalmazásáról tárgyaltak.

37 A kamara gondoskodott a bányahelyek és bányauradalmak egészségügyi ellátásának megszervezéséről, orvosokat, egészségügyi személyzetet nevezett ki. A bányavidék oktatásügyét is neki kellett megszerveznie. Oravicán gimnáziumot, Felsőbányán leányiskolát létesített, beleszólt a selmeci Akadémia ügyeibe, a bányászés erdészgyakornokok számára létesített ösztöndíjak adományozásába. A kegyúri jog folytán a vallásügy is foglalkoztatta: Ruszkbergen görög nem egyesült imaház létesítését engedélyeztető nevezte ki a papokat, szabta ki pénzbeli és természetbeni járandóságaikat. A bányamunkások ügyei is számos esetben a magyar kamara elé kerültek. Bányamunkások toborzása, telepítése, elvándorlásuk megakadályozása, bérük szabályozása, nyugbéreik engedélyezése, gyógyszerellátásuk, terményekkel, élelemmel való ellátásuk a magyar kamara közbejöttével történt. b) Jogi, politikai igazgatás. A magyar kamara intézte a bányaszemélyzet, bányajobbágyok adózásával kapcsolatos ügyeket, közmunkák alóli mentességük ügyeit. Ő készíttette el a különböző összeírásokat a bányakerületek lakóiról, az újoncok állításával kapcsolatban igyekezett a bányászok mentességének érvényt szerezni. Gondoskodott a bányaigazgatóságok képviseltetéséről a megyei közgyűléseken, beleszólt a bányahatóságok és városi hatóságok közti vitás igazgatási ügyekbe s a bányaszemélyzet és helyi hatóságok közti vitákba. c) Gazdasági irányítás. A magyar kamara irányította mindenekelőtt a bányauradalmak erdészeti igazgatását. Az erdészeti hivatalok számára utasításokat készített, megszervezte a faúsztatást, szénégetést. Gondoskodott az utak javításáról, a kincstári épületek tatarozásáról. Szabályozta az italmérések s más kisebb királyi haszonvételek bérbeadását, kereskedői és iparengedélyek kiadását a bányauradalmakban, az ott működő kézművesek és céhek ügyeit. Közre kellett működnie a hátralékos bányavámok behajtásában. A gazdászati ügyosztály („Oeconomica") A magyar kamara gazdászati ügyosztálya irányította a magyar kamarai kezelésben levő uradalmak gazdálkodását. II. József rendszerét ezen a téren is felszámolták: 1793. november elsejével megszüntették a kamarai adminisztrációk legtöbbjét, amelyek egy-egy nagyobb kerület uradalmainak gazdálkodását irányították, csupán a kassait, temesit és zomborit hagyták meg. A többi terület viszonylatában a régi rendszer tért vissza: a kamara ismét közvetlen kapcsolatba került az egyes uradalmak vezetőivel. A kamarai birtokokon folyó bányászkodás ügyeit a magyar kamara gazdászati ügyosztálya irányította. Minthogy az ilyen birtokokon létesített bánya- és kohóművek 37 Uo. 1812, fons 2, pos. 205.