Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
240 Kubinyi András lehetett kapcsolatban a regensburgi patríciátushoz, tartozó Kratzereknek először Bécsbe, 220 majd Budára költözése. Kratzer Frigyes királyi kamaraispán, 1377-ben és 1378-ban budai esküdt. Az Ulving-Örökösödési ügyben tanúskodó testvére, a lovag Kratzer Rudolf 1357-ben zólyomi főispán és árvái várnagy volt, míg az udvari lovag Kratzer Miklósnak bányavárosi kapcsolatai voltak. Mint láttuk, Frigyes leánya ment férjhez Ulving fia Lászlóhoz. Az utolsó Kratzer, György, szerzetesként halt meg a XV. század első negyedében. 221 Kratzer családja tehát, amely pedig ausztriai, sőt regensburgi kapcsolatokat közvetített, bányavállalkozó és pénzüzletekkel foglalkozó, de még mindig a régi, ispáni típusú patríciátus jellegét megőrző személyekből állott. A régi családoknál nem tudunk egyelőre olyan üzletembereket kimutatni, akik külföldi kereskedők üzleti tőkéjét használták volna fel. Bár ennek a lehetőségét nem vonjuk kétségbe, mégis a jelek szerint kevésbé függtek — mégha idegen származásúak is voltak — külföldiektől. Ha ausztriai birtokügyeikről maradtak adatok, nyilván nem hiányoznának más ügyleteikről sem. A nürnbergiek megjelenése azután jelentős változásokat hozott. Addig Bécs is, Buda is, árumegállító jogára támaszkodva viszonylag passzív szerepet játszott. A budaiakat lényegében az üzlet a helyszínen kereste fel. 222 Első módosulást a bécsi, árumegállító jog ellen létrehozott 1335. évi visegrádi királytalálkozó hozott. 223 Ezzel kapcsolatban csehországi kereskedők szereztek magyarországi kereskedelmi kiváltságokat, amelyeket 1357-ben már a nürnbergi és prágai kereskedők közösen erősíttetnek meg I. Lajos királlyal. 224 De már 1337-ben vámkönnyítéseket ad az esztergomi érsek nürnbergi kereskedőknek. 225 Egyre nagyobb számban kapnak külföldi kereskedők magyarországi kereskedelmi kiváltságokat, ami azt mutatja, hogy sikerült Bécset megkerülni. 226 1360-ban a nürnbergi tanács előtt egy adóssági ügyben az adósok Budán vásárolt ökrök árából akarják adósságaikat egy nürnberginek megfizetni. 227 A nürnbergi Schürstab cég nemrég előkerült kereskedői számadása szerint 1363 és 1383 között igen szoros üzleti kapcsolatot tartottak fenn Budával. Viaszt és ezüstöt vásároltak, és posztót adtak el. 228 Szükségképpen sokszor utaztak nürnber220 A regensburgi belső zavarokra: Bosl, 1966, 194—197. — Brunner—Schubert, 1970,57.— Kratzer Ulrik ezzel kapcsolatban hagyta ott a várost, Bosl, 1966, 195. Id. még rá uo. 188. •— A családra mint regensburgi patríciusra: Planitz, 1954, 271. — Már 1317—18-ban Bécs közelében szőlőbirtokos Kari Kratzer regensburgi polgár, QuGStWien, II/5. k. 37, 39. sz. — Dr. R. Perger (Bécs) szíves közlése. ás: Frigyes kamaraispán: Horváth—Huszár, 1955—56, 23—26. (1338-tól, vagy ha őt kell keresnünk Frychko kamaraispán mögött is, akkor 1336-tól 1371-ig mutatható ki különböző kamarák élén.) — Budai esküdt, ld. fenn, a tanácslistákat 206. j. — Rudolf: 1357, Mályusz, 1944, 61. — 1362ben mint lovag az Ulvingok ügyében tanú Bécsben, QuGStWien, 1/3. k. 3209. sz. — A király egy Kratzertől vett házat Budán, 1365, Észt. kápt. orsz. lt. Capsa 6. fasc. 4. nr. 17. — Kratzer János körmöci kamaraispán 1385-ben, Horváth—Huszár, 1955—56, 26. — Miklós udvari lovag 1394, ZsO. I. k, 3284—3285. sz.; Paulinyi, 1971, 362. — Frigyes leánya, Anna: ZsO. I. k. 4196, 4734. sz. — György, MonVesp. II. k. 362. — Valamelyik budai Kratzer üzleti kapcsolatban állott a pozsonyi Jans Poll-lal. Lederer, 1932, 255. — A Poll családra ld. alább, 232—233. j. 222 Kubinyi, 1971, 344. 223 Uo., 345. o. 12. j. — Vö. még pl. Hóman, 1921, 67—68. — Pleidell, 1925, 33—48. — v. Stromer, 1970, 90. skk. — Uő., 1971 (Fránkische), 356. 224 Hirschmann, 1967, 16. o. 45—46. sz., 24. o. 74—75. sz. — v. Stromer, 1970, 93. skk. 226 Hirschmann, 1967, 47. sz. 226 Pleidell, 1925, 49—51. — v. Stromer, 1970, 105—106. — Kubinyi, 1971, 344—345. — Említendő még Bamberg 1366-ban kapott kiváltsága is, Bayer. Stádtebuch, I. k. 101. 227 Az oklevél kiadása: Sachs, 1922, 246—247. 228 v. Stromer, 1967, 776—780.
