Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Archives, Vol. IX., No. 41–44. (1969–1970) / 186–187. o.

186 Folyóiratszemle és az egyes gyűjtemények állományleírását kapjuk a cikkben. — Rövid beszámolóban HERMANN WEISERT a heidelbergi egyetem levéltára iratainak átrendezéséről és állagairól tájékoztat. — BRIGITTE POSCHMANN levéltártechnikai érdeklődésre számottartó cikkében az Alsó-Szászországi Állami Levéltár kétnapos, külföldi résztvevőkkel rendezett konferenciája témájának, egy német kisvárosi levéltár 1946-ban árvíz által sérült anyaga restaurálásának részletes ismertetésével kapcsolatban tartott előadásról és a többoldalú hozzászólások tartalmáról számol be. — A 12. kerekasztal konferencia Jeruzsálemben 1970. augusztus 31. és szeptember 3. között ülésezett: KARL H. SCHWEBEL ad róla tudósítást. — Ebben a füzetben folytatását találjuk a nyugat-németországi levéltári vonatkozású rendeletek és közigazgatási utasítások közlésének, mégpedig ezúttal 1969 utolsó öt hónapja idejéből HANS SCHMITZ és HANNELORE TIEPELMANN tollából. — Ugyancsak folytatólagos a következő cikk is: az evangélikus egyház levéltári anyagára vonatkozó rendelkezések második részének közlése. — A folyóirat minden számában tekintélyes helyet foglalnak el az állandó rovatok: a levéltári hírek és értekezletekről adott beszámolók, az irodalom ismertetés, a személyi hírek és a német levéltárosok egyesületének közleményei. Feltétlen figyelmet érdemel még az, hogy a folyóirat 2/3. és 4. füzetében a rendes terjedelmen felül a szerkesztőség 28 oldalas bibliográfiát tesz közzé többirányú tematikus feldolgozásban hazai és külföldön megjelent, a levéltárüggyel kapcsolatos könyvek, évkönyvek, folyóiratok érdeklődésre számottartó cikkeiről. Endrényi Ferenc ARCHIVES. The Journal ofthe British Archives Records Association. London. Vol. IX. (1969) No. 41.: A szám bevezető cikke a Historical Manuscripts Commission (a történelmi kéziratokkal foglalkozó bizottság) százéves évfordulójáról emlékezik még. — JOAN C. LANCASTER a londoni Hivatal levéltára és könyvtára új épületét ismerteti. Leírja az épület tervezésének munkáját s részletesen ismerteti az épület berendezését. — E. L. G. STONES tanulmánya a történelmi érvek felhasználásával foglalkozik az Anglia és Skócia közti vitákban az 1291 és 1401 közti korszakban. Láthatjuk, hogyan használták az egykorú levéltárakat „történelmi jogok" bizonyítására. (A tanulmány II. része a 42. számban jelent meg. — J. FINES ÉS D. J. STEEL a College of Education diákjainak levéltári kutatásaival foglalkozik, példaképpen felsorolva azokat a témákat, melyeket egy csoport feldolgozott. — Beszámolót olvashatunk a brit levéltáros szövetség 1968. évi konferenciájáról. — No. 42.: A szám rövid bevezető cikke a levéltár és a kutató viszonyával s egyes, a kutatók által elhanyagolt iratfajtákkal foglalkozik. — R. G. BONNINGTON a Scottish Records Office (a skót országos levéltár) új épületszárnyát, a West Register House-t ismerteti. A hagyományos külsejű, de modern berendezésű épületszárny kifejezetten levéltárnak épült. 23 raktárhelyisége 25 000 négyzetláb alapterületű és magasságuk kb. 8 lábnyi. Az összes állványok mozgathatók, — H. S. COBB az angliai belvízi hajózással foglalkozó parlamenti jelentéseket ismerteti 1571-től 1947-ig. — DOROTHEA OsCHINSKY tanulmánya a földbirtokokról szóló jelentések kiadásával és interpretációjával foglalkozik. A 19. század utolsó két évtizedében nőtt meg az érdeklődés irántuk, s a gazdaságtörténet igen fontos forrásainak bizonyultak. A végső cél az összes birtokszámadások leltárának elkészítése lenne, ebben a számadások földrajzi rendben lennének felsorolva. Sürgős feladat ez, mert növekszik a helytörténeti problémák iránti érdeklődés. A tanulmány II. része a 43.sz.-ban

. — PHILIP HEPWORTH cikke a könyvtárakban található kéziratokról és más nem-könyvanyagról szól. Cikke végén az Egyesült Államok levéltári viszonyairól is szól, megállapítva, hogy ott kb. 1300 helyen találhatók kéziratgyűjtemények — ezek fele könyvtárban van elhelyezve.— (1970): No. 43. FELICITY RANGER az 1945-ben megkezdett National Register of Archives-szel, a brit levéltárak országos jegyzékével és a Nagy-Britanniában használatos más hasonló nyilvántartásokkal foglalkozik, hangsúlyozva, hogy ezen a téren az amerikaiak, franciák, németek és hollandok megelőzik az angolokat. Angliában ilyen irányú tevékenységben nincs hiány, de nem kielégítő a koordináció. — JOAN C. LANCASTER cikke az India Office Records elnevezésű londoni levéltárral foglalkozik. E levéltár tartalmazza a Kelet-indiai Társaság (1600—1858), a Board of Control (1784—1858), a India Office (1858—1947) és a Burma Office (1937—1948), vagyis az Indiát (és Burmát) gyarmatosító brit szervek iratanyagát. Részletesen ismerteti a 170 000 kötetet és iratgyűjtőt tartalmazó levéltárat. — Beszámolót olvashatunk a British Records Association (a brit levéltáros társaság) 1969. évi konferenciájáról, s a területi levéltárak reformjával foglalkozó bizottság jelentését. —No. 44.: A szám bevezető cikke a II. világháború történetével foglalkozó 1939—45. évi iratok kutathatóvá tételével foglalkozik. A jelenkor-történészek „győzelmének" érezhetik ezt, de számos problémát vet fel: a kutatók száma ugrásszerűen növekedni fog, az iratok közt sok a magántermészetű, melyek tulajdonosai nem feltétlenül örülnek, hogy irataik már kutathatókká váltak, s a történészek iránti szimpátia ellenére ezek jogait is figyelembe kell vennünk. — PAMELA TAYLOR a Nagybritannia területi levéltárait ismertető sorozat XXXI. részében a London Borough of Hammersmith levéltárát ismerteti. Ez Fulham és Hammersmith londoni elővárosok egyesüléséből keletkezett 1965-ben: 200000