Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Éva: La Gazette des Archives, No. 64–71. (1969–1970) / 187–192. o.

Folyóiratszemle 187 lakosa van. Az első hammersmithi levéltárost az 1950-es évek közepén nevezték ki. 1967 óta segédlevéltárosa is van. A levéltár raktárai különböző épületekben vannak elhelyezve. A raktárhelyiségek közül kettő mozgatható állványokkal van ellátva, egynek pedig fémállványai vannak. Legrégibb irata egy 1625-től vezetett számadáskönyv. A levéltárnak gazdag 18. és 19. századi iratanyaga van. A levéltár jegyzékekkel látta el az őrizetében levő iratanyagot. Sok dolga volt a rendszer nélkül beérkező modern iratanyaggal, melynek levéltárba érkezését és selejtezését újra kellett szabályozni. A levéltár fontos feladatának tekinti á helytörténet művelését s a helytörténeti kutatások megszervezését. E célból szorosan együttműködésre törekszik a fuíhami és hammersmithi könyvtárakkal. A helytörténettel foglalkozó könyvtáros a levéltáros irányítása alatt áll. Borosy András LA GAZETTE DES ARCHIVES. Organe de V

Association Amicale Professionelle des archivistesfranqais. Paris. 1969. No. 64.: A kötet élén ELISABETH HOURIEZ cikkét olvashatjuk, egy új segédlet: a részletes numerikus repertórium címmel. A Vogüé, grófi család Dijonban őrzött rendkívüli becsű iratairól, annak összetételéről, rendezési munkáiról, a család- és egyháztörténet, valamint a gazdaságtörténet kutatói számára képviselt forrásértékéről ad számot FRANCOISE VIGNIER.— A továbbiakban két tanulmány foglalkozik a mikrofilmezés és a levéltári fotóműhelyek kérdésével. MICHEL -QUÉTIN egy fotoműhely berendezése címmel a Francia Levéltárigazgatóság technikai osztálya és a párizsi Archives Nationales fotoosztálya közösen végzett vizsgálódásait összegezi: ez a szakmai tanulmányozás azt szolgálta, hogy a megyei levéltárak fotoműhelyeinek tervezését és felszerelését a legkimunkáltabban leszűrt tapasztalatokkal támogathassák. Cikke végén az Orne megyei levéltár fotoműhelyének alaprajzát közli szemléltető mintául. — SERGE CZARNECZKI Húsz év fotomunka az Archives nationales-ban című cikke ismerteti a mai fotóosztály kialakítását, fejlesztését, az osztály egyes részlegei (mikrofilm-, pecsét-klisé- és fotó-szekciók) mibenlétét, végül 1949-től 1968-ig számszerű adatokkal illusztrálja a mikronlmgyűjtemény, ül. fényképezőműhely nagyarányú fejlődését. — No. 65.: Figyelemre méltó YVES-M ARIE BÉRCÉ a választási mikroszociológia forrásanyagát képező érvénytelen szavazólapokra írt, fakszimilékkel és bő idézetekkel illusztrált tanulmánya. 1831 óta az érvénytelen szavazólápok összegyűjtését és zárt borítékban a választások számlálóbizottságai elé terjesztését, végül levéltári megőrzését törvény írja elő. Szeíző ezeknek a nemleges vagy egyéb okból érvénytelennek minősülő szavazócéduláknak forrásértékét tanulmányozza: az 1881. és 1906. évi — hat különböző szavazókörzetből összegyűjtött — választási anyagban végzett felmérések alapján. Az üresen vagy áthúzással, különböző szöveggel bedobott cédulák kategóriáit elemzi: társadalomlélektani, néhol pszichopatológiai tanulmányozásra érdemes példákat idéz, s a nemleges, tagadó magatartás negatív dokumentumanyagát sokrétű forrásértékelési szempontból vizsgálva, feltétlenül pozitív forrásanyagnak minősíti. — VITAL CHOMEL Középkori archivisztika és statisztikai források címmel elemző ismertetést ad. R.~H. Bautier és /. Sornay A középkor gazdaság- és társadalomtörténeti forrásai című munkájáról. A kötet 26 délkelet-franciaországi megyei levéltár középkori anyagát méltatja, a Vatikán, Olaszország, Monaco levéltáraiban őrzött egykorú dokumentumokkal szoros történeti kapcsolatba hozva. Chomel a két szerző érdemét legfőképpen könyvük világos, didaktikus voltában látja, s egy-egy megyei levéltár anyagának bemutatását ideális, követendő példaként emeli ki. A különböző, a középkor gazdaságtörténetét illusztráló sorozatok és irattípusok részletes taglalását a megfelelő irodalmi hivatkozásokkal gazdagon kiegészítő munka archivisztikai érdeme az, hogy a levéltárosok és a gazdaságtörténészek még hatékonyabb együttműködését, egymásratalálását módszertani megfigyelésekkel és tanácsokkal is segíti. — ELISABETH HOURIEZ a levéltári segédletek földrajzi névmutatókkal történő kiegészítésének jelentőségére mutat rá. — A Varia rovatban J. DE FONT-RÉAULX a parlamenti képviselők titkárságai iratanyagának kétségtelen forrásértékét elemzi, s felveti a kérdést: vajon selejtezendők vagy teljes egészükben megtartandók-e a képviselőknek választóik érdekében írott magánlevelezései, amelyekből egyéb ügyviteli levéltárakban példányok amúgy is fellelhetők; célravezető módszer-e az önkényes válogatás? Véleménye szerint elégséges volna, ha a képviselők vagy titkárságuk sommás működési összefoglalót készítenének. — (A folyóirat 67, számának ugyané rovatában hozzászólást olvashatunk. H. BOULLIER DE BRANCHE tollából a cikkhez, konkrét példák felsorolásával.) — J. DE FONT-RÉAULX a rovat más helyén néhány, a levéltárosok mellőzöttségét és háttérbeszorítását felpanaszló megjegyzést fűz a Cambridge-ben, 1968 szeptemberében megrendezett összehasonlító egyháztörténeti kollokviumhoz, a meghívottak között egyetlen levéltárosként. — GENEVIÉVE GILLE rövid cikkben emlékezik meg a biztonsági mikrofilmezés gondolatának legelső fölvetőjéről, Alphonse Rotschildról, aki — mint a Banque de Francé kormányzója — egy igazgatósági ülésen, 1871. június 8-án ilyen értelmű javaslatot tett a bank legfontosabb dokumentumainak megmentésére. A cikk áttekinti a mikrofoto felhasználásának egész történetét. — A francia levéltárosok XV. országos kongresszusáról szóló sommás