Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban / 137–161. o.

Esterházy Pál nádor és a rendek tervezete az ország új berendezésére 155 1688. szeptember 11-én a nádor még köpcsényi birtokán tartózkodott. Innen gratulált az uralkodónak Nándorfehérvár szeptember 6-i (egyébként csak ideiglenes) visszafoglalásához és jelezte, hogy átmegy Pozsonyba.

133 Szeptember 13-án a Pozsonyban egybegyűlt rendek, élükön a nádorral és az esztergomi érsekkel, a téli kvártély elengedését kérték a királytól.

134 A nádor 15-én jelentette a királynak, 17-én pedig tudomására hozta Kollonicsnak is, hogy a bizottság a királyi prepozíciókban foglalt pontok szerint végzi munkáját. Az esztergomi érsek és a főpapok foglalkoznak az egyházügyi kérdéssel; Erdődy Kristóf kamarai elnök néhány kamarai tisztviselő s mások társaságában a gazdasági kérdéseket vizsgálja; a közigazgatást és a hadügyet a nádor vállalta magára, néhány — meg nem nevezett — mágnással, az igazságszolgáltatást pedig a személynök (Orbán István), az alnádor (Szenthe Bálint) és más jogászok. A nádor már ekkor utalt a jogi bizottság elé tornyosuló nehézségekre : igen nagy az egyeztetésre szoruló törvénycikkek száma s így előreláthatólag hosszabb időre lesz szükségük a munka elvégzéséhez. Arra is rámutatott, hogy a bizottsági tagoknak sok a költségük s ezért kívánatos, hogy a magyar kamara számukra fizetést folyósítson.

135 A bizottság csalódottan ült össze. Nem vált be az a reményük, hogy a legutóbbi országgyűlésen tett engedmények fejében elmarad az évi adó. A bizottság tagjai nem vállalták, hogy ők maguk döntsenek az adó mennyisége ügyében, az ország megkérdezése nélkül. A nádof véleménye az volt, hogy ha nem lesz katonai beszállásolás, akkor 15 000 porció kivethető és be is hajtható.

136 Attól azonban •óvakodott, hogy a bizottságot megyei és városi küldöttekkel is kibővítsék. Az esztergomi, érsek .ugyanis, bizonyára a felelősség megosztása érdekében, ezt szerette volna. De a nádor azzal érvelt, hogy a követek, szokásuk szerint, kifogyhatatlanok lennének a nehézségek elősorolásában s csak akadályoznák a munkát. Azt is keresztül vitte, hogy az egyes bizottságok külön-külön, egymástól függetlenül dolgozzanak s ne együtt vitassanak meg valamennyien minden egyes kérdést.

137 A nádor tehát azon volt, hogy a bizottsági jelentés mielőbb elkészüljön s felmenjen Bécsbe. Ez 1688. szeptember 22-én meg is történt.

137/a A pozsonyi bizottság fenti keltű jelentésének egykorú másolatát a nádor családi levéltárában, abban a protocollumkötetben találjuk,- ahova az április 3-i nádori felterjesztést is bemásolták. A több mint 30 oldalas jelentés címe: „Opinio dominorum consiliariorum ad Posoniensem commissionem pro die 13 mensis Septembris anni 1688 per suam maiestatem sacratissimam convocatorum, eidem suae maiestati sacratissimae transmissa."

138 Az- irat címe is jelzi, hogy a szakértőkkel kiegészített bizottság magvát a magyar tanács alkotta, amelynek véleményét országos fontosságú kérdésekben mindig kikérték, bár ritkán hagyták jóvá. A bizottsági jelentés a nádori felterjesztést veszi alapul s azt fejleszti tovább és bővíti ki nemcsak részleteiben, hanem új mondanivalóval is. Sokszor az is jellemző, ahogyan megismétli a nádori felterjesztés egyes részeit, ugyanazt mondva s mégis határozottabb, olykor egyenesen más jelleget adva neki. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a bizottság legfőbb irányítása a nádor kezében volt s így a változtatások és módosítások az ő hozzájárulása nélkül nem mehettek volna végbe. A bizottsági jelentést, nagy terjedelme miatt, jelenleg csak kivonatosan, azonos tárgyra vonatkozó részeit összefoglalva közöljük. A két tervezetet mint azonos rendi világnézet termékét csupán egymással, nem az Einrichtungswerkkel kívánjuk összevetni. A nádor helytartói jogkörének kibővítését a bizottság is több alkalommal kérte, de megtol'dotta még sok más kívánalommal is. Mindkét felterjesztés alapmotívuma az ország Mohács előtti helyzetének minél nagyobb mértékben és minél gyorsabb ütemben való helyreállítása, kiegészítve a •hasznosnak és kívánatosnak tartott osztrák és cseh intézmények átvételének igényével. A nádor egyéni felterjesztéséből a bizottság sokat átvesz, különösen a katonai fejezetnél egyes részeket csaknem szó szerint, mégis egész hangvétele erőteljesebb, nem egyszer a gravamenekével rokon. Nyíltan hivatkozik arra, hogy az országgyűlésen tett engedmények fejében jutalmat vár. A bizottsági felterjesztésben az egyes pontok sorrendje nem ugyanaz, mint a nádornál. Az első pont az egyház és a vallás kérdésével foglalkozik. A vallásügyről szóló 1687:21. törvénycikkel elégedetlen; további magyarázat hozzáfűzésével kívánja biztosítani, hogy a protestantizmus terjedésének 133 Esterházy Repositorium 69. 2. k, 13—14. 1. 134 Uo. 15. 1. 135 1688. szeptember 15. Pozsony, a nádor a királyhoz, és módosításokkal Salm herceghez, Kollonicshoz és Stratmannhoz, uo. 16. 1., továbbá 1688. szeptember 17. Pozsony, uo. 20. 1. 138 Uo. 20. 1. 137 Uo. 16—20.1. 137/a Szeptember 19-én id. Kéry Ferenc úgy tudta, hogy a nádor néhány nap múlva őt bízza •meg a jelentés felvitelével. Batthyány család levéltára, Missiles (P 1314) — 26255. sz. 138 Uo. 21—52.1.