Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

130 Kállay István Az igazgatási reform legismertebb intézkedései — nem annyira az árvák, mint inkább az árvavagyon védelmében — az árvaügy területén születtek. Az 1715: 68. te. már intézkedett „az árvákról s azok gyámjairól és gondnokairól", ill. a számadásokról. A törvény hatálya a szabad királyi városokra is kiterjedt (14. §). Mindezek ellenére korszakunk első felében egymást érték azok a jelentések, melyek az — addig a központi kormányzat által elhanyagolt — árvaügy rendezését szorgalmazták.

121 Az 1760-as évektől lett általános az a gyakorlat, hogy a tanács az árvák vagyonát értékesítette, az ebből befolyt pénzt kamatra kihelyezte és a kamatokból fizette az árvák eltartási költségeit.

122 1763-ban rendelte el az uralkodó az árvák vagyonáról leltár felvételét. Minden esetben számadási kötelezettséggel gyámot kellett állítani,

123 kik a jövedelem hatodrészét kapták.

124 1770-ben felmerült annak a gondolata is, hogy a városok — felesleges pénzükből — árvaházat létesítsenek.

125 Korszakunk utolsó évtizedében egyes városokban szervezeti változást is látunk az árvaügy területén. 1770-ben kapott új utasítást a pesti árvaügyi-praefectus.

m A praefectus az árvák vagyonáról leltárat vett fel, intézkedett a gyám kijelöléséről. Az árvavagyon értékesítéséből befolyt pénzt az árvapénztárba fizette be, a vagyontalan árvákról külön jelentést adott. Figyelemmel kísérte, hogy istenfélelemben nevelték-e őket. 1776-tól több városban külön árvaügyi bizottság működött,

127 mely két tanácsosból, a szószólóból és az árvaügyi biztosból állott. A bizottság havonta ülésezett a tanácsházán. Feladata volt az árvák feletti felügyelet, vagyonuk megőrzésének és helyes kezelésének biztosítása. Árvagondnokot (Waisenvater) Szegeden 1775ben,

128 Szakolcán (orphanorum curator) ugyanaz évben

129 állítottak. 1780-ban jelent meg az a rendelet, mely szerint minden szabad királyi városban árvaügyi biztosi (gondnoki) hivatalt kellett szervezni.

130 Az árvaügy központi ellenőrzését szolgálta az — osztrák örökös tartományoknál már tárgyalt — árvaügyi táblázat bevezetése. Az árvák vagyonáról korábban is kértek a városoktól jelentéseket,

131 a táblázatok 1770-től

132 történő bevezetése azonban országosan rendezte a kérdést. A táblázatokat 1772-től a horvátországi városokban is kötelezővé tették.

133 A városi tanácsok évente küldtek jelentést az árvavagyonról a 21 pontból álló táblázat rovatainak kitöltésével. A felterjesztett táblázatokat a magyar udvari kancellária és a bécsi udvari kamara együttes ülésén (commissio mixta in civitatensibus) vizsgálták felül.

134 A könnyebb áttekinthetőség, az adók igazságosabb elosztása érdekében történt néhány adóügyi intézkedés is. A nagyobb anyagi felelősség biztosítására 1762-től 121 CU. (506.) Subd. 3. 1764. júl. 23. fol. 84. s köv. — valamint CU. (511.) Subd. 1. 38/1769. febr. fol. 9. s köv. 122 HU. (928.) 1762. dec. 21. fol. 259. köv. 123 CU. (512.) Subd. 5. 92/1770. okt. Fol. 23. s köv. 124 Staatsratprotokoll. 1774. I. k. Nr. 90. 125 CU. (512.) Subd. 5. 92/1770. okt. fol. 2. s köv. 126 uo. fol. 366—368. 127 CU. (527.) Subd. 1. 187/1776. mára fol. 469. s köv. 128 Staatsratprotokoll 1775. IV. k. Nr. 2328. 129 CU. (523.) Subd. 3. 138/1775. márc. fol. 60—61. 130 CU. (538.) Subd. 1. 63/1780. okt. fol. 713—714. 131 Civ: F. 8. 1758. okt. 30. 132 CU. (512.) Subd. 5. 92/1770. okt. fol. 116. s köv. — Staatsratprotokoll. 1770. III. k. Nr. 3033. 133 CU. (515.) Subd. 1. 101/1772. febr. fol. 2. s köv. 134 CU. (527.) Subd. 1. 187/1776. márc. fol. 486—490.