Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

A városi igazgatás reformja Mária Terézia korában 131 a városi hadiadó-számadókat nem vetették alá a kétévenkénti tisztújításnak.

135 A következő évben uralkodói leirat rendelte el a városok területének geometra által történő felmérését,

136 Fel kellett tüntetni a szántóföldet, rétet, irtványt, erdőt, cserjést, legelőt, hegyet, völgyet, szőlőhegyet, folyót, állóvizet és a város határait. 1775-ben jelent meg a rendelet, mi szerint — adókivetés céljából — az összes szabad királyi városokban a telkeket öl — ún. eperjesi norma — szerint kell leírni, í 11. fekvésük szerint osztályokba sorolni.

137 A városi gazdálkodás igazgatásának feje a kamarás — a hadiadó számadóhoz hasonlóan — korszakunktól nem volt többé alávetve a kétévenkénti tisztújításnak; négy évig maradt hivatalában.

138 Az 1750-es évek elején az udvari kamara megtiltotta, hogy tanácsosok vagy városi jegyzők számadásokkal kapcsolatos szolgálatot lássanak el.

139 Ezt követően a központi kormányzat városi számvevői állások szervezését szorgalmazta.

140 Az államtanács 1761. évi megállapítása szerint

141 sok városban nem volt hozzáértő ember, aki a számadásokat megfelelően el tudta volna készíteni. 1777-től a tanácsok hetenként külön gazdasági ülést tartottak

142

, melyen a bíró, két tanácsos, a szószóló és a jegyző vett részt. Az ülés határozatait a következő tanácsülésen ismertették.

143 Eckhart Ferenc hívta fel a figyelmet

144 arra, hogy korszakunkban kezdődött az erdők védelme, születtek nagyobb számban erdőrendtartások. Ehhez hozzátehetjük: megjelent egy új városi hivatal: az erdőfelügyelő.

145 Mária Terézia intézkedései az oktatásügy területén közismertek. 1770-ben rendelte el, hogy — az osztrák örökös tartományok mintájára — minden városban — megfelelő tanítóval — elemi iskolát állítsanak fel.

146 A fenntartáshoz szükséges pénzeket a városi házipénztárból kellett biztosítani.

147 1780-ban Debrecenben két üresedésben levő tanácsosi állás felszabadult fizetését fordították az iskola céljára.

148 A jogszolgáltatás terén legfontosabb intézkedés annak az igazgatástól való különválasztása volt. 1770-ben a commissio mixta — uralkodói jóváhagyással — úgy döntött, hogy a városokban hetenként kétszer külön bírósági üléseket kell tartani, melyen a bírón és jegyzőn kívül csak négy tanácsos vett részt (Justiz-Senat). A 60ft-on aluli ügyekben vádlevél nélkül, szóban lehetett .panaszt tenni.

149 * A magyarországi városi igazgatást szabályozó fentebb ismertetett intézkedések kétségtelenné teszik a tárgyalt korszak jelentős reformjait. A városok felügyeletében az államtanács és az udvari számvevő kamara felállítása mellett a királyi biztosok 135 CU. (505.) 1763. szept. 26. fol. 469. 136 CU. (531.) Subd. 1.12/1777. aug. fol. 238—239. — valamint CU. F. 16. (321.) 70/1763. szept. 137 CU. (523.) Subd. 5. 59/1775. márc. 4. fol. 1—2. — Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. uo. 1969. 73. 1. 138 CU. (516.) Subd. 6. 172/1773. júl. fol. 3. s köv. 139 Civ. F. 1. 1753. jan. 16. — F. 5. 1756. dec. 6. 140 Civ. F. 9. 1759. dec. 3. 141 Staatsratprotokoll 1761. III. k. Nr. 2315. 142 Komoróczy i. m. 33.1. 143 Szfhv, Tanácsülési jegyzőkönyv 1777. márc. 17, ápr. 25. 144 A bécsi udvar gazdaságpolitikája Mária Terézia korában, Budapest, 1922, 33.1. 145 Civ. F. 2. 1755. febr. 13. — CU. (520.) Subd. 4. 149/1774. ápr. fol. 25/v. 146 CU. (512.) Subd. 5. 92/1770. okt. fol. 23. s köv. 147 CU. (531.) Subd. 1. 84/1777. okt. fol. 478. s köv. 148 CU. (538.) Subd. 1. 87/1780. szept. fol. 655—657. 148 CU. (512.) Subd. 5. 92/1770. okt. fol. 116. s köv. 9* i.