Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.
124 Kállay István — tanácsosi helyek betöltésénél előnyben részesítendők a rendészeti tudományban jártas személyek, — az örökös tartományokban bevezetett cselédrendelet érvényesítése, — az iskolák helyzetének javítása, németül tudó iskolamesterek alkalmazása, — tűzrendészeti eszközök beszerzésének szorgalmazása, — hetente kétszer külön városi bírósági sessio tartása, — az osztrák Örökös tartományokban szokásos árvatáblázatok bevezetése. Úgy határozott ezenkívül az államtanács, hogy a városi szószólók állandó fizetést kapjanak. A királyi biztosi intézmény felállításának gondolata 1775-ben, egy névtelen javaslatban bukkant fel ismét. E szerint az addig szokásos biztosi rendszer a kamarára nagy terheket rótt. Ezért előnyösebbnek látszott két-három város részére egy állandó városi biztos (Stadtkommissar, superintendens) kinevezése. Fizetésüket a tanácsosi állások számának csökkentésével lehetne kigazdálkodni. A városi biztosok egyes hatásköröket, mint pl. a katonai élelmezési ügyeket, átvehetnének. 60 A javaslatok csaknem mindegyike érintette a városok felett földesúri jogon gyakorolt igazgatási felügyeletet, mely egyrészt a központi kormányszervek, másrészt a városokba kinevezett királyi biztosok útján valósult meg. A városi igazgatás központi felügyelete a korábbi korszakhoz képest nem változott : igazgatási ügyekben a helytartótanács, gazdálkodási ügyekben a magyar kamara gyakorolta azt. Csak annyi változást látunk, hogy e szervek nagyobb figyelmet fordítottak a városi igazgatásra. Ezt mutatja a pozsonyi és szepesi kamarának 1752-ben adott utasítás. 51 Jelentősebb változást az 1760-as évek, az államtanács és a bécsi udvari számvevőszék létrehozása jelentett. Előbbiekhez kerültek fel a magyar udvari kancellária és a bécsi udvari kamara együttes üléseinek (commissio mixta in civitatensibus) jegyzőkönyvei, utóbbihoz — a magyar udvari kancellárián keresztül — a városi számadások. 52 1776-ban a jobb áttekinthetőség céljából az összes városi ügyekben kiadott rendelkezéseket a bécsi udvari kamara egy kötetbe foglalta össze. 53 A fentebb ismertetett javaslatok jegyében változás következett be a korábban is meglevő választási — királyi biztosi intézményben. Az 1715. évi 36. törvénycikk kimondta ugyan, hogy a városokat nem kell feleslegesen kamarai bizottságokkal terhelni, ez az elv azonban sohasem érvényesült. Választási biztosok gyakran jelentek meg a városi tisztújításokon. Az 1760-as évektől kezdve már nemcsak a választásokra, hanem a legkülönbözőbb ügyek megvizsgálására kiküldött biztosokkal találkozunk1763-ban uralkodói leirat kérte annak tisztázását, hogy a helytartótanács vagy a kamara jogosult-e biztosok kiküldésére. 54 Az uralkodó egy 1765. április 3-i feljegyzése 55 arról tanúskodik, hogy Mária Terézia komolyan mérlegelte a tribunus regius intézmény bevezetését a magyar városokban. A következő évben uralkodói kézje5n CU. (525.) Subd. 4. fol. 209. köv. 151/1775. okt. 51 HU. (833.) 1752. febr. 20. fol. 1—226. 52 Hofkammerarchiv Wien, Hofrechencammer Protokoll 1764. pag. 29. 53 CU. (527.) Subd. 1. 129/1776. márc. fol. 450—454. 54 CU. (505.) 1763. máj. 14. fol. 4—10. 55 CÜ. (507.) Subd. 2. 43/1765. okt. fol. 333. és köv.
