Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

A városi igazgatás reformja Mária Terézia korában 125 gyen arról kér Hatzfeld gróftól véleményt, lehetséges-e a magyar városokba királyi biztosokat (Stadtanwalt) kinevezni.

56 1770-től az államtanács előterjesztésére

57 a városokba egyre gyakrabban kiküldött biztosok egységesen az alábbi pontok szerint jelentettek: 1. publicum (városi alkotmány, jogok, polgárok jogai, lélekszám, egyházi- és iskolaügyek) \ 2. politicum (közrend, — biztonság) 3. judiciale (jogszolgáltatás) 4. oeconomicum (gazdálkodás, a város aktív-passzív tőkéje) 5. commerciale (élelmiszer- és iparcíkkellátás). A biztosoknak javaslatot kellett tenniök az észlelt hibák kijavítására. A magyar kamara tudta nélkül nem lehetett biztosokat kiküldeni.

58 A tőlük beérkezett jelentésekre — József társuralkodó hívta fel erre a figyelmet — különös gondot kellett fordítani.

59 Mindezen javaslatok és intézkedések azt eredményezték, hogy 1769-től kezdve a városokba küldött •— nem választási — biztosok számának ugrásszerű növekedését látjuk. Azévben Varasdon

60

, 1770-ben Debrecenben

61

, 1771-ben Esztergomban

62

, 1773-ban ismét Varasdon

63

, 1776-ban Debrecenben

64

, Sopronban

65 és Modoron

66 jelent meg királyi biztos, illetve folytatott vizsgálatot a fentebb ismertetett szempontok szerint. A városi kormányzat "mindhárom ágazatának — a szabályalkotásnak, végrehajtásnak és jogszolgáltatásnak—vezetése a belső tanács kezében volt. Az 1740-es éveket követő igazgatási reform a városi kormányzat e legfontosabb testületi szervét, melyet egyébként néhány vagyonos és befolyásos család tartott hatalmában

67

, sem hagyta érintetlenül. A tanácsválasztás rendje már korszakunkat megelőzően — városonként eltérő jegyeket mutatva — kialakult. Az uralkodó részéről már 1755-ben felmerült a választások egységesítésének szükségessége.

68 Legfontosabb szempont a restauratiokor esetleg fellépő zavargások megakadályozása volt.

69 A választást a városi kiváltságlevélben meghatározott időben tartották. Az üres helyekre a tanács által jelölt három személy közül a választott község választott. Az újonnan megválasztott tisztségviselők esküt tettek. A tisztújítás után egy hónapon belül a tanács jelentést tett.

70 A rendelkezésekkel ellentétben megtartott választást érvénytelenítették. Ez történt pl. 1778-ban a varasdi tisztújítással, melyet uralkodói leirat nyilvánított érvénytelenné.

71 68 CU. (508.) Subd. 1. 1766. febr. 5. fol. 2—5. 87 Staatsratprotokoll 1770. IV. k. Nr. 3885. 68 CU. (514.) Subd. 7. 130/1771. aug. fol. 2. s köv. 59 CU. (514.) Subd. 5. 127/1771. aug. fol. 24—25. 60 CU. (511.) Subd. 3. 36/1769. júl. fol. 170. s köv. 61 CU. (512.) Subd. 2. 101/1770. aug. fol. 214. s köv. 62 CU. (514.) Subd. 7. 130/1771, aug. fol. 127. s köv. 83 CU. (516.) Subd. 5. 287/1773. febr. fol. 88. s köv. 64 CU. (529.) Subd. 1. 46/1776. szept. fol. 3. % 65 CU. (528.) Subd. 3. 44/1776. jún. fol. 2 66 uv. Subd. 1. 173/1776. aug. fol. 357. s köv. 67 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története, Budapest 1946. 548.1. 88 Hofkammerarchiv Wien, Civitatensia (továbbiakban: Civ.) F. 2. 1755. febr. 7. 69 Civ.F. 6. 1757. dec. 16. 70 CU. (531.) Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 216. 71 CU. (532.) Subd. 3. 148/1778. mára fol. 2. s köv.