Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Der Archivar, Jg. 20–21. (1967–1968) / 358–361. o.
3 60 Folyóiratszemle közleményei. — Jg. 21. (1968): A folyóirat első két számát az előző évihez hasonlóan ismét a legutolsó, ezúttal a 44., Freiburgban tartott levéltáros konferencia anyagából vett jegyzőkönyvek, beszámolók, referátumok töltik meg. — Heft L: FRANZ HERBERHOLD nyitotta meg az ülésszakot „A levéltáros mint történész" c. előadásával. A 16—18. században a levéltárostól gyakorlati (jogi és közigazgatási) ismereteket kívántak meg, a 19. századtól kezdődően a levéltárak a tudomány otthonaivá lettek, s a levéltárakban kiváló történészek működtek. Manapság a levéltárosok tudományos munkásságot főként munkaidőn kívül tudnak végezni, s nem kívánatos, hogy ez így maradjon... — HELMUT DAHM a levéltáros konferencia színhelyéről, a megjelentekről és a megbeszélt témákról számol be színesen. Ezután hét rövid beszámolót találunk: a szakosztályok munkájának ismertetéseit. —• BERNHARD ZITTEL technikai vonatkozású referátuma a levéltárak megvilágításáról és szellőztetéséről szól. Ismerteti az ideális levéltárépületekkel szemben támasztható igényeket és részletes megoldási módozatokat ajánl a fény- és szellőzőberendezések javítására. — Szintén a konferencián hangzott el FRIEDRICH P. KAHLENBERG referátuma a Szövetségi Levéltár Bad Godesbergben létesített átmeneti levéltáráról, annak feladatairól. — Beszámolót olvashatunk a Szövetségi Levéltár új vezetőj*ének, „elnökének" beiktatásáról, — a baden— Württemberg! levéltárigazgatás vezetőjének személyében történt változásról, — a 7. osztrák levéltáros-ülésszakról. — MANFRED WOLF az NSZK állami levéltárügyét érintő törvényeket és rendeleteket ismerteti ebben és a folyóirat 3. füzetében az 1967 áprilisa és 1968 januárja közt megjelent hivatalos lapok alapján. — Heft 2.: A 44. német levéltáros ülésszakon WOLFGANG LEESCH „Társadalomtudományok és levéltárak" címmel tartott referátuma 3 témacsoportot ölel fel: 1. A szociológiáról és a társadalomtörténetről; a két tudományág elhatárolása és a levéltárak ezirányú feladatai. A szociológia módszereiről és munkatechnikájáról. 2. Az elektronikus adatfeldolgozó automatákról. E gépeknek hármas a funkciójuk, mégpedig az adatok feldolgozása, az információk rendezett elraktározása, az adatoknak mechanikus eszközökkel el nem érhető sebességgel való közlése. 3. A statisztikai és egyéb közigazgatási iratok használhatósága a társadalomkutatók szempontjából. — HELMUTH CROON hasonló című (Társadalomtudományok és városi-községi levéltárak) élőadásában javaslatot tesz az azonos megjelenésű, óriási tömegű iratok őrzésére, történeti-szociológiai célú kutatásra való felhasználhatóságukra. — Ugyancsak a levéltáros konferencián hasonlította össze GERHARD HIRSCHMANN a müncheni és a nürnbergi levéltárak működését alábbi nézőpontokból: A városi igazgatásban helyüket meghatározta a hovatartozás (Münchenben közvetlenül a főpolgármester, Nürnbergben a tanügyi-művelődésügyi referens foglalkozik a levéltárral, s e körülmény a levéltárak feladacainak különböző értékeléséi vonja maga mán); az őrzött iratok terjedelme, őrzésük körülményei: filmezés, könyvköttetési lehetőségek; a személyzet létszáma; költségvetési adatok. — Kéi kisebb előadás közlése következik: HERMANN KRAG azt fejtegeti, hogy a központi egyházi levéltáraknak mi a jogállásuk, hatóságnak vagy intézetnek tekintendők-e? FRIEDRICH HENNING a politikai pártok levéltárai és a parlamenti levéltárak viszonyát vizsgálva megállapítja, hogy közöttük erős a kölcsönhatás. A parlamentnek és a pártoknak munkáját dokumentáló iratok egyaránt erősen visszatükröződnek a másik levéltár irataiban is. Szerző szerint szorosabbá kell tenni a levéltárak munkáját. — Ebben és a 4. füzetben folytatólagosan kerülnek közlésre HANS GEORG SCHAFFNER összeállításában az NSZK városi levéltárai munkáját érintő 1954—1967. évi jogszabályok. Az alfabetikus rendben levő ismertetések az A—E kezdőbetűs városokra érvényes rendeletek, utasítások, irányelvek válogatását tartalmazzák. — Heft 3.: HELMUT BICKELHAUPT a szűkebb értelemben vett személyi jogokról és az ezekhez fűződő szociális jogvédelem kérdéseiről értekezik: arról, hogy milyen következmények vonhatók le mindebből levéltári vonatkozásban, különös tekintettel a kutatók által történő publikációkra. — Ugyancsak jogi vonatkozású SIEGFRIED DÖRFFELDT tanulmánya az új szerzői jogról és annak a levéltárügyben érvényesülő jelentőségéről. — Irattári problémát, az 1952-bsn alakult Baden— Württemberg állam központi kormányszervei, nyolc minisztériuma nagytömegű iratanyagának gondozása kérdését elemzi BERND OTTNED. — A különböző helyeken levő katonai iratoknak egységes helyen történő őrzését elrendelő határozatot üdvözli HANS BOOMS cikke. — MARTIN EWALD egy új iratselejtezési eljárás kísérletéről számol be. A Hamburgi Állami Levéltár újítása abban áll, hogy az irattermelő hatósági szerveknél a hivatal egyik előadója az ügy befejezése stádiumában megvizsgálja az iratot, megállapítja és jelzi, hogy levéltárba kerül-e vagy majd selejtezés alá fogják vonni. —• A gazdasági iratokat őrző levéltárosok felkészültségéről LUTZ HATZFELD ad áttekintést. A gazdasági levéltárossal szemben a történész levéltáros ismeretanyagától eltérően más követelmények jelentkeznek, főleg technikai, tervezési-statisztikai vonatkozásban, ARTÚR ZECHEL meg éppen az üzemi és gazdasági levéltárosok képzéséről írt cikkében ismerteti e levéltárosok képzésében követett utat és javaslattal él a jövőt illetően. — Ritkán tárgyalt témáról írt MARTIN KUNATH a hanggal összefüggő forrásanyag levéltári megőrzéséről szóló cikkében. Bár a hanganyag gyűjtésének fontosságát már általában elismerték, az e téren mutatkozó eredmények még nem elégségesek. — „Újságok köteles példányai és az újságok gyűjtésének fontossága a levéltárakban" címen WALTER BARTON hívja fel a figyelmet egy, inkább
