Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Izvesztija na Drzsavnite Arhivi, Kn. 16. (1968) / 361 - Borosy András: Jornal of the Society of Archivists, Vol. III., No. 7–8. (1968) / 361–362. o.

Folyóiratszemle 361 a könyvtárakat érintő, a levéltárak által mellőzött kérdésre. — A Felső-Ausztriái Tartományi Levéltárnak az újkori európai történelem forrásanyagát képező iratairól ad részletes információt HANS STURMBERGER linzi levéltárigazgató. — Heft 4.: Az észak-rajna—vesztfáliai levéltárosok ülésén vetődött fel a téma és készült a megbeszélésekről WOLFGANG LEESCH részéről az az összefoglaló, mely a rajna—vesztfáliai iparvidék strukturális átalakulásával kapcsolatos levéltári feladatokat (iratok biztonságba helyezését) ismerteti. A német nehézipar e területének átalakulásával Összefüggő levéltári szempontból felvetődő kérdéseket tárgyalja más szempontból nézve WOLFGANG KÖLLMANN, s javaslatot tesz a gazdasági és társadalomtörténeti kutatások célját elsősorban szolgáló iratféleségek megőrzésére. A témához kapcsolódó HELMUT RICHTERING cikke is, mely a Ruhr-vidék bányáinak megszüntetésével összefüggő kérdéseket tárgyalja, nevezetesen a bányahivatalokban őrzött iratok, tervek, tervrajzok levéltári megőrzésének és selejtezésének problémáját. — Az üzemi és a gazdasági levéltárak feladatairól ARTÚR ZECHEL készített rövid tanulmányt. — A Majna menti Frankfurtban levő Német Rádiólevéltárat 1951-ben alapították a német rádiótársaságok intendánsai. HANS-JOACHIM WEINBRENNER cikkében a levéltár dokumentációs tevékenységéről, rendezési munkáiról és információs szolgálatáról számol be, — Az Arnheimi Birodalmi Levéltár új épületéről és berendezéséről P. J. MEIJ ad ismertetést. — A folyóirat minden füzetét a szokásos állandó rovatok egészítik ki. Endrényi Ferenc IZVESZTIJA NA DRZSAVNITE ARH1VI, Nauka i izkusztvo, Szófia, Kn. 16. (1968): A bolgár levéltári folyóirat 16. kötetében SZTEVKA SZLAVOVA a levéltári rendszeres katalógus szkémájának újabban elfogadott osztályozási rendjét ismerteti. Ezt a rendet „hierarchikusnak" nevezi és szembeállítja a korábban mind az állami, mind a pártlevéltárakban alkalmazott renddel. — DIMTTR MINCEV, a bolgár hivatalok és vállalatok iratselejtezési tevékenységéről számol be. Megállapítja, hogy e nagyon fontos levéltári feladat még korántsincs megoldva, sőt még nem is tanulmányozták elég mélyrehatóan e kérdést Bulgáriában. Hangsúlyozza, hogy nagyon alaposan elemezni kell az irattermelő szerv tevékenységi körét, mielőtt hozzákezdünk a selejtezéshez. — ZDRAVKO RADONOV a bolgár levéltárügy kezdeteiről írva ismerteti a kolostori levéltári gyűjteményeket, mint amelyek a török hódoltság alóli felszabadulás előtt — állami levéltárak nemlétében — egyedüli levéltáraknak tekinthetők bolgár földön. —- A forrásközleményeket tartalmazó fejezetben iratokat publikálnak a következő témakörökre: bolgár zsidók megmentése a náci megszállás idején; az 1876. évi bolgár forradalmi mozgalmak történetének román forrásai; bizonyos egyházi vezetőknek az 1875. évi forradalmakban vitt szerepe; végül különféle 19—20. századi bolgár közéleti személyek levelezéséből valamint naplójából közöl a folyóirat szemelvényeket. — Külön fejezetbe foglalják azokat a cikkeket, amelyek egy-egy levéltári fond anyaga alapján bizonyos kérdéseket dolgoznak fel. Ilyen cikkek a következők: a bolgár parasztszövetség története a népi hatalom első éveiben; a szófiai kultúrház tevékenysége 1944. szept. 9-ig; olasz hadifoglyok legyilkolása a SS-csapatok által; végül adatok a bolgár szakszervezetek történetéből. Bélay Vilmos JOURNAL OF THE SOCIETY OF ARCHIVISTS. Vol. III. (1968) No. 7.: PIERRE CHAPLAIS 3 táblával illusztrált hosszabb tanulmányában néhány angolszászkori oklevelet vizsgál meg. Több oklevél található egy lapon, s a szerző igyekszik megállapítani: eredetiek-e, másolatok, vagy hamisítványok? — COLIN A. MCLAREN ismerteti a londoni egyházmegye vikáriusának 1520/21—1538/39 évi 270 folio terjedelmű könyvét. A könyvben 300 peres ügy olvasható és 1080 adminisztratív jellegű bejegyzés. Az egyházmegye bírósági és hivatali tevékenységének értékes forrása. — DEREK CHARMAN cikke, melyet 1966-ban írt, új területi levéltárak létesítésének szükségességéről szól. A II. világháború előtt egy-két kivételtől eltekintve nem léteztek Angliában területi levéltárak (!), 1945 óta azonban olyan mértékben megnőtt az érdeklődés, hogy ma már minden grófságban van legalább egy. Azóta kezdődött meg az angol egyetemeken a levél tárosképzés és alakult meg a levéltáros társulat (Society of Archivists), mely az egész Commonwealth levéltárosait tömöríti. A helyi levéltárak helyzetét szabályozta egy 1962-ben kiadott törvény. A problémák azonban nem mind oldódtak meg. Nincs elég szakképzett levéltáros. A jelentkezők jóval gyengébbek, mint 5 évvel ezelőtt. A levéltár-szakon végzett fiatalok diplomatikai, paleográfiai és közigazgatástörténeti tudásukat inkább tudományos kutatói pályán igyekeznek gyümölcsöztetni. Csak akkor mennek levéltárosnak, ha ilyen állást nem tudnak szerezni, s a levéltárban is inkább csak kutatni akarnak, mint levéltári adminisztrációs feladatokat ellátni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a területi könyvtárak új állásokat kreálnak „helyi