Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Der Archivar, Jg. 20–21. (1967–1968) / 358–361. o.

Folyóiratszemle 359 egyházi főhatóságok levéltárosának felelőssége a regisztratúrákért", Lutz Hatzfeld pedig a gazdasági szervek szabálytól eltérő módon kialakuló levéltárairól értekezik. — HEINZ BOBERACH és BRÜN MEYER összeállításában a folyóirat 1—3. füzeteiben folyamatosan közlik az NSZK levéltárügyét és a levéltárigazgatást közvetlenül érintő 1964. és 1965. évi rendelkezéseket, szabályozásokat. — Heft 2.: Terjedelmes, érdekes előadást tartott a 43. levéltáros konferencián CARL HAASE a levél tárépítmények belső berendezéséről, termei elosztásáról. Az építésnél az igényeket mérséklik a pénzügyi korlátozások; nehéz eleget tenni a szakmai kívánalmaknak, s ez csak az elképzelések koordinálásával érhető el. Bemutat konkrét példa gyanánt több új és átalakított levéltári létesítményt. — ARTÚR ZECHEL a gazdasági levéltárak problematikáját tárgyalva különbséget tesz üzemi és gazdasági levéltárak között. Követendő az a külföldi példa, hogy egy központi gazdasági levéltárat kellene létesíteni. — A parlamenti levéltárak feladatairól MAX MILLER tartott előadást. Szükségesnek tartja a törvények gyűjtésén felül mindazon iratok beszállítását a levéltárba, melyek a törvényalkotásra parlamenten kívül is befolyással bírtak. — PAUL BRÜDERLIN a konferencián a Neue Züricher Zeitung szerkesztőségének levéltárát ismerteti, tekintettel annak a szerkesztés és előállítás minden fázisára kiterjedő gyűjtő és feldolgozó munkájára. — Speciális levéltártípust, a televíziólevéltárat és feladatait tárgyalja HANS KETNATH. Bemutatja a bajor televíziólevéltár napi gyűjtőmunkáját, a napi katalogizálási teendőket, selejtezést. A központi nyilvántartás 8-féle szisztéma szerint rendezett katalógusanyagból áll. — Heft 3.: WOLFGANG A. MOMMSEN üdvözli a 75 éves Ernst Posnert, aki Németországból 1939-ben emigrálni kényszerült, ott az 1934-ben alapított washingtoni Nemzeti Levéltárba került, ahol poroszországi levéltárosi tapasztalatait felhasználva egyik szervezője lett az amerikai levéltárnak, s az új világ egyik elismert levéltáros szaktekintélye. — A 44. levéltáros konferencia színhelyét MARTIN WELLMER mutatja be. Ismerteti a városi, az egyetemi, az érseki levéltárak és a freiburgi fióklevéltár történetét. — A Koppenhágában 1967 májusában tartott levéltári kerekasztal konferenciáról KARL H. SCHWEBEL számol be. — Az évenként roppant mértékben növekvő iratanyag fenyegető veszélyét az angol levéltárügy korán felismerte, mint azt ECKHART G. FRANZ tanulmánya kifejti. Az 1838-ban létrehozott Public Office Act, az első angol levéltári törvény szól már erről, s 1877-ben új törvény szabályozta az iratok selejtezését. Legutóbb 1958-ban gondoskodtak ismét a kérdés megoldásáról, s azóta átmeneti és ún. mintalevéltárak létesítése által jelentősen csökkentették a tömegesen jelentkező iratok okozta zsúfoltságot. — WOLFGANG LEESCH elméleti jelentőségű cikkében ismerteti az 1919-ben alakított pénzügyigazgatóságok és alárendelt szerveik irattári terveit.-Megállapítja, hogy a selejtezési ügykörjegyzékek alapján kiselejtezendő iratok egy részét a tudományos kutatás még jól használhatná. — JÜRGEN HUCK a községi levéltárak kutatószolgálatának szabályozásáról alkotott tervezetet és az ehhez kapcsolódó kérdéseket ismerteti. — Egy demiszkopikus intézet levéltárának anyagában a válogatás, az adatok értékelése nem könnyű feladat. ELISABETH NOELLE-NEUMANN azt elemzi, hogy mi módon válogatják ki a maradandó levéltári anyagot a kérdőívek, lyukkártyák, s egyéb adathordozók tömegéből. — Technikai kérdést tárgyal HELMUT LIPFERT: cikkében leírja a, folyamatot,' melyen az iratoknak levéltári lerakásuk előtt keresztül kell menniök: szó esik tisztításukról, a restaurálásról, kasírozásról. — Heft 4.: A bevezető cikk ismét egy ülésszakról adott beszámoló: Heinz Lieberich a szövetségi levéltárigazgatás előadóinak és vezetőinek megbeszéléséről nyújt információt. —-HANS BARKHAUSEN a filmek levéltári megőrzése kapcsán a Koblenzi Szövetségi Levéltár ezirányú tevékenységéről értekezik. Az őrzött filmek terjedelme 1966-ban tízmillió méter volt. Ez a speciális levéltári anyag különleges őrzési feltételeket (konzerválás, feltárás) igényel és problémákat vet fel, pl. a szerzői jog kérdését. — BERNHARD ZITTEL a müncheni Bajor Állami Főlevéltár eddig elkészült épületrészeiről, SIEGFRIED FALCK a ludwigshafeni városi levéltár kiállításairól, BODO HERZOG pedig egy 30 esztendős üzemi levéltárról ad rövid tájékoztatást. Németország Szociáldemokrata Pártjának Levéltára címmel PAUL MAYER a levéltár viszontagságos történetét vázolja. Ma a pártlevéltár Bonnban van,' könyvtári és levéltári részlegre oszlik. Gyűjtőkörébe kéziratok, kiadványok, iratok tartoznak. A cikk második részében WILHELM PETERS a levéltár mellé szervezett sajtólevéltárról és sajtóinformációs szolgálatról ad ismertetést. — JOHANNES PAPRITZ az 1965-ben megjelent két jelentős angol kiadványról számol be, HILARY JENKINSON, valamint T. R. SCHELLENBERG levéltári kézikönyvéről. — Izrael levéltárügyérőí BERNHARD BRiLLiNGtől olvashatunk. Szervezetileg két állami levéltár (Jeruzsálemben, illetve a hadilevéltár Tel-Avivban) és közlevéltárak léteznek. Utóbbiak közé tartoznak a történeti levéltárak; pártok, szervezetek és intézetek levéltárai; más jellegű gyűjteményeknek is vannak levéltári részlegei. — HEINZ BOBERACH és BRÜN MEYER a folyóirat 4. füzetében folytatja az NSZK levéltárügyét szabályozó rendelkezések közlését, áttérve az 1966-ban és 1967 áprilisáig mégjelent jogszabályok ismertetésére. Hasonló összeállításban DIETRICH GRAF v. MERVELDT az NSZK katolikus egyházi levéltárügyét irányító rendelkezéseket és irányelveket teszi közzé. — A folyóirat valamennyi száma még az alábbi rovatokkal jelentkezik: levéltári hírek és értekezletek; szakirodalmi tájékoztató; személyi hírek; nekrológok; változatos hírekkel szerkesztett „vegyes" rovat; a Német Levéltáros Egyesület 11* iL