Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Stier Miklós: A magyarországi német követjelentések, 1933–1939 : forráskritikai vizsgálat / 241–258. o.
'244 Stier Miklós síinkre. 1 Elmondhatjuk, hogy az iratpublikálásnak történeti irodalmunkban többékevésbé kialakult módszere van. A szerzők általában ellátják munkájukat hosszabbrövidebb bevezető tanulmánnyal, amelyben igen tömören összefoglalják az érintett időszak történetét, rendszerint felhívják a figyelmet az iratok nyújtotta új ismeretekre, leírják az akták keletkezési körülményeit, jellegét, lelőhelyét, ismertetik az irattermelő szerv funkcióját és szervezeti felépítését, végül pedig általában néhány megjegyzés formájában utalnak az iratközlés módjára is. büntetőjog 1 ; — R IV. Wehrdienst und Arbeitsdienstrecht (katonai- és munkaszolgálat); — R V. Arbeitsrecht und Fremdenpolizei (Munkajog és külföldieket ellenőrző rendőrhatóság); — R VI. Bürgerliches Recht, Internationales Privatrecht (Polgári jog, nemzetközi magánjog). A háború alatt alakult meg a ,, Referat Völkerrecht-KriegsrechV (nemzetközi jog — háborús jog), amely a hadifoglyok, internáltak, a hazajuttatás, a kártérítési igények és a tulajdonkezelés kérdés-komplexumával is foglalkozott. Abteilung V. — Kulturpolitische Abteilung (Kult)'(Kultúrpolitikai Osztály): Különösen az iskola — és tudománypolitika kérdéseiben — mind személyi, mind tárgyi szempontból — nyújtanak sokai az osztály fennmaradt iratai. Abteilung VI. — Nachrichten und Presseabteilung (P) (Hírügynökségi és Sajtóosztály). A Ribbentrop éra alatt nyerte vissza aktív funkcióját az osztály. A háború kezdetén már a sajtómegfigyelés, és a külföldi közvélemény befolyásolásának központja. (A sajtókivágások legnagyobb része Potsdamban van.) A háború kitörésekor jött létre az „Informationsabteilung" (Inf), melynek speciális feladatába külföldi propaganda kiépítése lett. Említésre méltó még a Rundfunkabteilung (Ru), amelynek anyaga ugyancsak kutatható. Abteihing Deutschland (D). Az osztály iratanyagainak kutatása a náci uralom sajátosságainak feltárása szempontjából különleges jelentőségű. A politikai pártok felszámolása s az alkotmányosság felfüggesztése után a „Referat Deutschland" feladata az lett, hogy figyelemmel kísérje az^NSDAP (a náci párt) olyan hivatalos eseményeit, amelyeknek külpolitikai vonatkozásaik voltak. 1940-ben az Abteilung Deutschlandot a külügyminisztérium és a Parteidienststellen közötti szervvé fejlesztették. Az osztály vezetője Luther államtitkár és a birodalmi külügyminiszter Ribbentrop között valóságos küzdelemmé fajult rivalizálás folyt, amely végülis Ribbentrop győzelmével végződött. 1943-ban felszámolta az „Abteilung D"-t, és az ügyeket két, közvetlenül a miniszter alá rendelt munkacsoport vette át; „Inland I. Parter, amely a külügyminisztérium és a Náci párt között közvetített, és ,,InlandIF\ amely arra lett hivatott, hogy az SS birodalmi vezére, a biztonsági rendőrség és a biztonsági szolgálat főnöke, valamint „a német nép megszilárdítása" birodalmi komisszárja felé biztosítson összeköttetést. (Zuständig für die Verbindung zum Reichsführer SS, dem Chef der Sicherheitspolizei und des SD, dem Reichskomissar für die Festigung des deutschen Volkstums.) A külképviseletek iratanyaga általában nem teljes. 31 európai és 12 Európán kívüli város német külképviseleti szervének töredékes iratanyaga található az állagban. (A budapesti német követség iratanyagából csak töredékek maradtak fenn.) Szerződések. Több mint kétezer, az 1867—-1944 közötti időszakból származó szerződés, egyezmény és ratifikációs okmány található a Politikai Levéltárban. Természetesen nem minden jellegű szerződést, egyezséget stb. tükröz az előbb említett 2000-es szám, ezek jó részét az irattár nem kezelte külön, az ügymenet folyamán szervesen kezelt anyagba tagozódtak be. Hagyatékok. Az első világháború után kezdtek különösebb gondot fordítani a birodalmi hivatalok alkalmazottai hagyatékának levéltári kezelésére. Mintegy ötven hagyaték kutatható jelenleg a Politikai Levéltárban. Jelentős részüket mikrofilmre is felvették. (Vö.: Politisches Archiv des Auswärtigen Amts, Archívum, Revue Internationale des Archives. Vol. XL 1961. S. 26—27; Dr. Hans Philippi: Das Politische Archiv des Auswärtigen Amtes, Der Archivar, 1960. Sp. 199 f.) A tanulmányban idézett források jelzetei — amennyiben az itt ismertetett eredeti irattári rendben találtuk őket — a fent jelzett struktúrára hivatkoznak. Néhány esetben azonban a szövetségesek által készített hiteles mikrofilmek jelzeteire kellett utalnunk (GFM megjelöléssel), mert az ereded irat megtekintése nem állott módunkban. 1 Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945. Bp. 1962.—eddig megjelent kötetei, valamint: A Wilhelmstrasse és Magyarország 1933—1944. Bp. 1968.
