Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Györffy György: Szlavónia kialakulásának oklevélkritikai vizsgálata / 223–240. o.

230 Györffy György gának kancellárul. 42 A magyar egyházszervezeten belül alapított zágrábi püspökség kezdte az „egész Szlavóniá"-ban kialakult kedvező új helyzetet kihasználni. A Dráva, mint egyházmegye-határ, mely mostantól fogva államjogi jelentőségre emelkedett, fegyverré lett az idegen törekvésekkel szemben. Mint az III. Honoriusnak egy 1221-i bullájából kiderül, a pannonhalmi apát és a zágrábi püspök és káptalan között a somogyi tizedekért folytatott per, mely olim kezdődött, III. Ince elé került, aki ezt post multas commissiones a concilium ge­nerale elé utalta (1215), majd —- miután a zágrábi egyház malitiose távol maradt — szubdiákonusa és káplánja, Gergely kardinális elé rendelte. A felek a következő állásfoglalással léptek Gergely elé: A pannonhalmi apát követelte az összes tizedeket partis comitatus Simigiensis ultra fluvium Dravam, sicut ipsius cingitur limitibus comitatus, és bizonyítékul felmutatta privilégium sancti regis Stephani et confirma­tiones ... Alexandri, Urbani et Clementis Romanorum pontificum. A püspök ügyvédje ezzel szemben azt felelte, hogy a püspök régóta élvezi a tizedeket, és dicta pars, que ultra Dravam existit, tempore dati privilegii de comitatu nonfuisset eodem. iZ A privilégium, melyet az apát első helyen bemutatott, ma is megvan. Mint azt már H. Bresslau megállapította, a privilégium Szent István 1002-ből való eredeti oklevelének interpolált másolata. Az interpolálás a XII. században történt és fő­ként a somogyi tizedekről szóló mondatokra szorítkozik, amely tizedek ügyében már 1103-ban véget ért egy, a veszprémi püspökkel folytatott per. 44 Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk az oklevelet, egy későbbi javítást is felfedezhetünk rajta, éppen ott, ahol a „megye" tizedeiről esik szó. A 8. sorban az áll, hogy az István elleni belháború volente comitatu quodam nomine Sumigiense tört ki, a 10. sorban azonban, ahol a tizedekről történik intézkedés, a supra nominatus comitatus decima­tionem mondatrészben a (su)pra nominatus comitatus szavakat vakaráson, kisebb betűkkel, később írták be. 45 Hogy itt korábban mi állott, mindez ideig nem tudtam megállapítani, mindenesetre III. Sándor 1175-i bullájában, melyet 1216-ban ugyan­csak bemutattak, a Sumoniensis territorii tizedeiről van szó, 46 és így feltehető, hogy a korábbi szövegben is territórium állt. A territórium kifejezést a XI. századi Ma­gyarországon még „megye" értelemben használták, 47 de a comitatus Simigiensis tizedéért III. Jnce pápa előtt folytatott per idején már ezt az értelmét elveszítette. így igen valószínű, hogy az apát ezt a „szövegmódosítást" a Zágrábbal va,ló per előtt hajtotta végre. Az alapítólevél interpolált és retusált szövegét első ízben 1213 végén II. Endre írta át, majd 1215. július 15-é.n, mielőtt a zsinat a perrel foglalkozott volna, az apát két átiratot készíttetett róla Rómában III. Ince pápával. Ezek az átiratok már a supranominatus comitatus szavakat tartalmazzák, 48 melyeket erre a célra toldottak be. 42 Yö. a méltóságviselők listáját Béla herceg okleveleiben, Reg. Arp. 567—579. sz. és Fejér­patakv L.: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Budapest 1885. 99, 114. 43 PRT I. 648—649; Smiciklas III. 188—189. 14 Ld. 16. jegyz. 45 Látható a facsimilén is, PRT. I. 56/57. 4G PRT I. 607. 47 Ld. pl. az 1055-i tihanyi apátság alapítólevelének hátoldalán, majdnem egykorú írással: In terrytorio Töltene est villa Fotody (kiadása előkészítve a „Diplomata Hungáriáé antiquissima" számára). Az 1064 körül szerzett Vita SS. Zoerardi et Benedicti-ben ezt olvassuk: monasterium in Nitriensi territorio (SRH. II. 357.). 48 PRT I. 625, 626, 633; valamint ld. a pannonhalmi főapátság levéltárában XXXI. G., n. 63. Vö. Fejérpataky L.: A pannonhalmi apátság alapító oklevele. Budapest 1878. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom