Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Györffy György: Szlavónia kialakulásának oklevélkritikai vizsgálata / 223–240. o.
230 Györffy György gának kancellárul. 42 A magyar egyházszervezeten belül alapított zágrábi püspökség kezdte az „egész Szlavóniá"-ban kialakult kedvező új helyzetet kihasználni. A Dráva, mint egyházmegye-határ, mely mostantól fogva államjogi jelentőségre emelkedett, fegyverré lett az idegen törekvésekkel szemben. Mint az III. Honoriusnak egy 1221-i bullájából kiderül, a pannonhalmi apát és a zágrábi püspök és káptalan között a somogyi tizedekért folytatott per, mely olim kezdődött, III. Ince elé került, aki ezt post multas commissiones a concilium generale elé utalta (1215), majd —- miután a zágrábi egyház malitiose távol maradt — szubdiákonusa és káplánja, Gergely kardinális elé rendelte. A felek a következő állásfoglalással léptek Gergely elé: A pannonhalmi apát követelte az összes tizedeket partis comitatus Simigiensis ultra fluvium Dravam, sicut ipsius cingitur limitibus comitatus, és bizonyítékul felmutatta privilégium sancti regis Stephani et confirmationes ... Alexandri, Urbani et Clementis Romanorum pontificum. A püspök ügyvédje ezzel szemben azt felelte, hogy a püspök régóta élvezi a tizedeket, és dicta pars, que ultra Dravam existit, tempore dati privilegii de comitatu nonfuisset eodem. iZ A privilégium, melyet az apát első helyen bemutatott, ma is megvan. Mint azt már H. Bresslau megállapította, a privilégium Szent István 1002-ből való eredeti oklevelének interpolált másolata. Az interpolálás a XII. században történt és főként a somogyi tizedekről szóló mondatokra szorítkozik, amely tizedek ügyében már 1103-ban véget ért egy, a veszprémi püspökkel folytatott per. 44 Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk az oklevelet, egy későbbi javítást is felfedezhetünk rajta, éppen ott, ahol a „megye" tizedeiről esik szó. A 8. sorban az áll, hogy az István elleni belháború volente comitatu quodam nomine Sumigiense tört ki, a 10. sorban azonban, ahol a tizedekről történik intézkedés, a supra nominatus comitatus decimationem mondatrészben a (su)pra nominatus comitatus szavakat vakaráson, kisebb betűkkel, később írták be. 45 Hogy itt korábban mi állott, mindez ideig nem tudtam megállapítani, mindenesetre III. Sándor 1175-i bullájában, melyet 1216-ban ugyancsak bemutattak, a Sumoniensis territorii tizedeiről van szó, 46 és így feltehető, hogy a korábbi szövegben is territórium állt. A territórium kifejezést a XI. századi Magyarországon még „megye" értelemben használták, 47 de a comitatus Simigiensis tizedéért III. Jnce pápa előtt folytatott per idején már ezt az értelmét elveszítette. így igen valószínű, hogy az apát ezt a „szövegmódosítást" a Zágrábbal va,ló per előtt hajtotta végre. Az alapítólevél interpolált és retusált szövegét első ízben 1213 végén II. Endre írta át, majd 1215. július 15-é.n, mielőtt a zsinat a perrel foglalkozott volna, az apát két átiratot készíttetett róla Rómában III. Ince pápával. Ezek az átiratok már a supranominatus comitatus szavakat tartalmazzák, 48 melyeket erre a célra toldottak be. 42 Yö. a méltóságviselők listáját Béla herceg okleveleiben, Reg. Arp. 567—579. sz. és Fejérpatakv L.: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Budapest 1885. 99, 114. 43 PRT I. 648—649; Smiciklas III. 188—189. 14 Ld. 16. jegyz. 45 Látható a facsimilén is, PRT. I. 56/57. 4G PRT I. 607. 47 Ld. pl. az 1055-i tihanyi apátság alapítólevelének hátoldalán, majdnem egykorú írással: In terrytorio Töltene est villa Fotody (kiadása előkészítve a „Diplomata Hungáriáé antiquissima" számára). Az 1064 körül szerzett Vita SS. Zoerardi et Benedicti-ben ezt olvassuk: monasterium in Nitriensi territorio (SRH. II. 357.). 48 PRT I. 625, 626, 633; valamint ld. a pannonhalmi főapátság levéltárában XXXI. G., n. 63. Vö. Fejérpataky L.: A pannonhalmi apátság alapító oklevele. Budapest 1878. 22.
