Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Kubinyi András: A magyar genealógiai kutatás / 213–221. o.
216 Kubinyi András szólag éppenséggel önállóan lép fel, jól felhasználható a történettudomány számára is.) Durye a továbbiakban a genealógiának először a biológia és a genetika számára nyújtott segítségével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban felveti az ikonográfikus genealógia szükségességét, azaz azt, hogy genealógiai munkák a felmenő és lemenő ági rokonoknak ne csupán életrajzi adatait, hanem arcképeit is tartalmazzák. Véleménye szerint jól felhasználható a graphogenealógia, azaz a családtagok írásának elemzése is. A genealógia második hasznát az orvostudomány számára találja meg; itta betegségi hajlam öröklődésének kérdése jelentős. 22 A genealógiának a természettudományokkal való kapcsolata a dolog természetéből következik, hiszen az emberi nem szaporodása biológiai folyamat. Lorenz óta a genealógia irodalma is foglalkozik vele. Újabban azonban az ad e szempontnak egyre nagyobb jelentőséget, hogy a természettudósok, főleg az orvosok maguk is belátták a biológiai célú családtörténetkutatás jelentőségét. 23 Az ilyen kutatásokból a történettudomány is sokat meríthet, számára azonban fontosabb az a további három tudományág, amelyeknek,£>wrye szerint, szintén hasznos a genealógia. 24 Ezek a demográfia, a történettudomány maga és a társadalomtörténet. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, szeretnénk valamit megjegyezni. A külföldi genealógiai irodalom — bár ma is szívesen foglalkozik a feudális eredetű családokkal 25 — nem hanyagolja el a polgári eredetű famíliák történetének, leszármazásának vizsgálatát sem. Elég csak végiglapozni a genealógiai folyóiratokat, pl. az Archiv für Sippenforschungot, és mind az ott leközölt tanulmányokat, mind pedig a különféle családok családi gyűléseiről kiadott híreket vagy a családtörténeti hirdetéseket elolvasni. Sok esetben ugyan dilettáns érdeklődés van e mögött, mégis tisztában kell lennünk azzal is, hogy a családi összetartozás tudata gyakran igen hasznos tudományos munka elkészülésére serkent. Hermann Mitgau professzor pl. egyik ősének, egy nem-nemesi bérlőnek leszármazottait vizsgálva, fontos társadalomtörténeti megállapításokhoz jutott a XIX. század vonatkozásában. Rámutatott arra, hogy a régi rendi társadalom minden rétegében egymással szorosan egybefonódó, egymással összeházasodó rokoni körökkel kell számolni, valamint arra, hogy a XIX. század első felének mezőgazdasági válsága hogyan mutatkozik meg egy konkrét családfán: a családtagok egy része kivándorol, mások otthagyják a mezőgazdaságot. 26 Az előbbi problémát különben Mitgau a városi patríciátus, a nemesség és a hivatalnokréteg vonatkozásában már korábban is felvetette. 27 Ezzel mindjárt egy fontos problémához jutottunk el: a genealógia sajátos vizsgálati területei közül mindenekelőtt a házasodási kapcsolatok vizsgálata szolgálhat segítségül a társadalomtudománynak. A házasság révén ui. új rokoni kapcsolat jön létre két család között, a házasságból származott utódok pedig örökösödési jogot élveznek szüleik után. Az örökösödés azonban nem pusztán jogi vonatkozású, azaz 22 I. m. 36—37. 23 Vö. Hans Kretschmer: Erbbiologische Gesetzmöglichkeiten nur durch statistische Methoden zu ermitteln. Archiv für Sippenforschung, 32 (1966) 584—587. 24 I. m. 47—55. 25 Ezt a bécsi, 1970 szeptemberében tartott „10. Internationaler Kongress für Genealogische und Heraldische Wissenschaften" programja is mutatja. (Beszámoló e szám 385—387. lapján.) 28 Hermann Mitgau: Die 67 Enkel des braunschweigischen Generalpächters und Oberamtmannes Ludwig Langenstrassen (1744'—1807). Archiv für Sippenforschung, 36 (1970) 325—335. 27 Hermann Mitgau: Geschlossene Heiratskreise Sozialer Inzucht. (Deutsches Patriziat 1430— 1740, hsgg. von Hellmuth Rössler, Schriften zur Problematik der deutschen Führungsschichten in der Neuzeit, Bd. 3. Limburg/Lahn, 1968,) 1—25.
