Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Ember Győző: Levéltári feladatok az új levéltári törvény után / 199–212. o.

LEVÉLTÁRI FELADATOK AZ ŰJ LEVÉLTÁRI TÖRVÉNY UTÁN A hosszú előmunkálatok után múlt év szeptemberében megjelent 1969. évi 27. számú elnöki tanácsi törvényerejű rendelet a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, valamint a kormánynak 30/1969. számú rendelete e törvényerejű rendelet végrehajtásáról, amely kormányrendelet mellékletében irányelveket is tartalmaz az iratkezelés szabályozásához •—• túlzás nélkül mondhatjuk —- új szakaszt nyitnak a magyar levéltárügy fejlődésében. Indokolt tehát, hogy a magyar levéltárak, köztük a Magyar Országos Levéltár, ismételten is foglalkozzanak az új levéltári törvénnyel — nevezzük röviden így az említett jogszabályokat —, és amikor most új ötéves terveket készítenek, abból induljanak ki, céljaikat annak alapján tűzzék ki, feladataikat annak figyelembevételével határozzák meg. A következőkben előbb az új levéltári törvényből következő általános, minden levéltárat érintő levéltári feladatokról szólok, majd részletesebben foglalkozom a Magyar Országos Levéltár feladataival a következő ötéves tervidőszakban. Az új levéltári törvény lényeges új megállapításokat és rendelkezéseket tartalmaz mind a levéltári anyagra, mind pedig a levéltári munkára vonatkozólag. A levéltári anyagról szóló részei az új levéltári törvénynek ugyan — sajnálatos módon — eléggé zavarosak,

1 de kikövetkeztethető belőlük, hogy levéltári anyagnak elsősorban, de nem kizárólag, iratanyagot tekint. i 1 A 30/1969. sz. kormányrendelet szerint irat a) minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kéziratokat; b) a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok. E meghatározáshoz a következő észrevételeim vannak: - 1. Véleményem szerint az irat bármilyen anyagon, eszközzel és jelekkel írott szöveg, azaz rögzített emberi beszéd. A számadatsor és a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok beletartoznak ebbe a meghatározásba, külön szólni róluk felesleges. — A térképeket, tervrajzokat és hangjegyeket (helyesebben kottákat) viszont helyes külön is említeni, mert nem tartoznak a fenti meghatározás alá. 2. Az, hogy „valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban keletkezett", nem eléggé világosan kifejezve azt akarja mondani, hogy a kérdéses irat már keletkezése időpontjában szorosan, rendeltetésszerűen hozzátartozik valamely szervhez vagy személyhez, annak iratai között volt és van a helye. Más szavakkal kifejezve ez azt jelenti, hogy provenienciája, irattári,. szerves jellege van. 1*