Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Ember Győző: Levéltári feladatok az új levéltári törvény után / 199–212. o.

200 Ember Győző Az iratanyagot két tényező teszi levéltári iratanyaggá: az egyik az, hogy provenienciája van, a másik az, hogy történeti értéke van. Az iratanyag hagyományos korét az új levéltári törvény kibővíti, iratnak tekint bármilyen anyagra, bármilyen eszközzel, bármilyen jelekkel írt szöveget, azaz emberi beszédet. Iratoknak minősülnek tehát pl. a géppel olvasható hangiratok, a hanglemezek és a hangszalagok is. Az iratanyagon kívül azonban más anyagot is levéltári anyagnak minősít az új levéltári törvény: térképeket, tervrajzokat, hangjegyeket (pontosabban kottákat) és fényképeket, amennyiben mindezek történeti értékűek. Ilyeneket részben már eddig is őriztek levéltáraink. A levéltári anyag körének ez a bővülése nemcsak azt jelenti, hogy levéltárainknak a jövőben több anyagot kell őrizniök, hanem azt is, hogy többfélét. Fel kell készülniök olyan anyag őrzésére és kezelésére, amely egészen új őrzési és kezelési módot igényel. Korunk technikai forradalma már betört az írásbeliség területére, megváltoztatta az írást és annak termékét, az iratot. Be fog törni a levéltárakba is. Ne várjuk a máris jelentkező fejleményeket behunyt szemmel, ölbe tett kézzel. Ne csak a múltba nézzünk, hanem a jövőbe is. Az Országos Levéltárat persze az írásbeliség forradalma már kevésbé érinti, mint többi levéltárunkat, de érzéketlen nem maradhat iránta, nem zárkózhat el a vele való foglalkozás elől. * Vonatkozik ez az új levéltári törvénynek a levéltári munkára vonatkozó új megállapításaira és rendelkezéseire is. Az új levéltári törvény leszögezi, hogy a levéltárak tudományos intézmények, amelyeknek igazgatási feladataik is vannak. A levéltári munkának tehát kettős alapjellege van: tudományos és igazgatási. Az, hogy a levéltárak Janus-arcú intézmények, régóta ismert tény. Azt is tudjuk, hogy a feudalizmus idején tisztán igazgatási intézmények voltak. A polgári korszakban lettek egyben tudományos intézmények. Az arány tudomány és igazgatás között fokozatosan az előbbi, a tudomány javára alakult, de azért minden levéltár végzett igazgatási munkát is. Az igazgatási munkát azonban a levéltárak hosszú ideig csak házon belül, csak a már őrizetükben levő levéltári anyaggal kapcsolatban végezték. (Figyelmen kívül hagyva természetesen az olyan eseteket, amikor levéltárosokat nem levéltári munkára vettek igénybe.) A döntő fordulat akkor következett be, amikor a levéltárak házon kívüli igazgatási munkát is kezdtek végezni. Ez a fordulat akkor következett be, amikor a levéltárvédelem kiterjedt arra a levéltári anyagra is, amely még nincs levéltári őrizetben. 3. A „kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat" pedig azt akarja jelenteni, hogy a közzététel szándékával készült, rendeltetésszerűen, szervesen egyetlen szervhez vagy személyhez sem tartozó, provenienciával, irattári jelleggel nem rendelkező, könyvjellegű iratok a kivételek, ezek nem minősülnek levéltári anyagnak. Egy könyvnek a kézirata, azaz a fogalmazványa, levéltári irat, maga a könyv nem az. A könyv kézirata rendeltetésszerűen, szervesen a könyv szerzőjéhez, annak az iratai közé tartozik, van provenienciája, levéltári irat.