Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Degré Alajos: Egy dunántúli körjegyzőség a felszabadulás idején / 167–185. o.
Egy dunántúli körjegyzőség a felszabadulás idején 173 túl északi és középső részén, és a magyarországi német haderők főparancsnoksága március 25-ére már megállapíthatta, hogy ezt a támadást nem tudják feltartóztatni, a rendezett visszavonulást kell tehát lehetőleg biztosítani. A Balatontól délre harcoló szovjet és bolgár csapatok támadása azonban csak március 29-én indult meg, 17 április l-re elérték Nagykanizsát, április 2-án (Húsvét hétfőn) egyetlen napon 25 kilométert nyomultak előre, áthaladtak Murakeresztúron, Fityeházán, Szepetneken, Petriventén, Tótszentmártonon és Letenyét is elérték. Április 3-án már a Letenyétől nyugatra fekvő helységeket, Murarátkát, Muraszemenyét, Lovászit is elfoglalták. A német ellenállási kísérleteket már Nagykanizsánál letörték, a helybeliek emlékezete szerint Tótszentmárton határában ellenállás sem volt. 18 Tüzérségi tüzet kapott azért a község, négy ház elpusztult, a templomot is több találat érte, a toronysisak leégett, a harangok lezuhantak, de a polgári lakosságból csak egy ember vesztette életét, néhányan megsebesültek. 19 A hátrahagyott lőszer és hadianyag mennyisége arra mutat, a németek visszavonulása rendezetlen, menekülésszerű volt, néhány német is ledobta egyenruháját és elbújt. Valószínű, hogy a község lakosainak túlnyomó része a harcok idején a szőlőhegyi pincékbe húzódott, mert a viszonyok rendeződésével egyik legsürgősebb teendőt abban látták, hogy a lakosságot a faluba való visszatérésre és a tavaszi mezőgazdasági munkák folytatására bírják rá. V. A letenyei főszolgabíró — ugyanaz aki a nyilas uralom alatt is működött — április 5-én, tehát két nappal a felszabadulás után már elfoglalta hivatalát, és szétküldte kifüggesztés végett a Vörös Hadsereg „Magyarország polgáraihoz" című plakátját a járásbeli körjegyzőnek és községbeli jegyzőknek. Sajnos a plakát nem maradt fenn. Külön körözvényben —az orosz katonai parancsnokság rendeletére hivatkozással —• április 7-re értekezletre hívta be a jegyzőket. Tény, hogy a letenyei szovjet katonai parancsnok felszólítására intézkedett, sőt az értekezleten egy szovjet tiszt is jelen volt és a teendőkre vonatkozóan fel is szólalt. Intézkedései elsősorban a katonai követelményeknek (fegyverek és rádiók beszolgáltatása, a volt katonák és csendőrök jelentkezése) felelnek meg. Az első körözvénye szabályszerű főszolgabírói pecséttel is el volt látva, később azonban, május 10-ig pecsét nélkül adta ki utasításait, azután megint a régi pecsétet kezdte használni. Nem tudjuk, miért. Choma Géza tótszentmártoni körjegyző hivatalos teendőinek végzését április 6-án kezdte meg újból. Első intézkedései, melyekkel a Vörös Hadsereg parancsainak közzétételéről gondoskodott, április 6-án keltek. Ezekben a fegyverek beszolgáltatásáról, a munka megkezdéséről, az iskola rendbehozásáról, a tanítás indításáról intézkedett. Az iktatmányokra kézzel írta rá az érkezés időpontját, bélyegzővel csak április 10 után iktatott. Lehet, hogy az első napokban még iktatást végző Írnoka sem volt, de az is, hogy ezeket a feljegyzéseket később írta, mert az iratok nem a főszolgabíró intézkedéseinek kelte és a teendők logikai rendje szerint vannak iktatva. Az április 7-i jegyzői értekezleten a főszolgabíró 25 pontból álló teendő-listát diktált a jegyzőknek, nagy munkát és felelősséget hárítva rájuk. 17 Sarohin: Az 57. hadsereg a Magyarország felszabadításáért folytatott harcban. Hadtörténeti Közlemények 1965. 166—167. 1. 18 ZmL., Levéltári letétek 5760. sz.: Tótszentmárton. 19 Tótszentmártoni plébánia. História Domus, 1945. jún. 1-i bejegyzés.
