Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

138 Jenéi Károly kasok és az MKP helyi szervezetei jártak az élen.

34 Baranya, Somogy és Zala megyében e tekintetben a közigazgatási szervek, a nemzeti bizottságok és az FM megbízottak tevékenykedtek.

35 Külön problémát okoztak a német nemzetiségű községek, melyekben az első földigénylő bizottságokat a beszivárgott volksbundista elemek miatt fel kellett oszlatni. Az MKP, az NPP, az SZDP, a földmunkás szakszervezet és az FM megbízottak felvilágosító és bátorító munkája nyomán a Tiszántúlon egyre növekvő érdeklődés nyilvánult meg a földreform ügye iránt. A súlyos harcok emléke megülte a lelkeket. A kezdeti tartózkodó és bátortalan magatartás azonban lassan feloldódott.

36 A szegény parasztság érzelmeit hűen fejezte ki a jászalsószentgyörgyi községi földigénylő bizottság alakuló ülésén elhangzott megnyilatkozás: „Végre akadt magyar kormány, aki gondoskodik a földnélküli, szegény dolgozó munkások kielégítéséről."

37 A földreform hasonló lelkes fogadtatásra talált a felszabadult Duna-Tisza közén, Pest megyében és a Tiszán inneni részeken is. Borsod megyében a népet — a megyei földbirtokrendező tanács jelentése szerint — „határtalan földhözjutási vágy töltötte el".

38 A földreform általános kedvező fogadtatása mellett egyes helyeken a földigénylők kisebb-nagyobb mérvű tartózkodást tanúsítottak. Csanád megyében a szegény parasztság egy részét bátorítani kellett, hogy jogával éljen, mert „nem lesz minden évben földosztás".

39 A Csanád megyei Kövegyen a jogos igénylők 2/3 része visszavonta igénylését, mert a „suttogó reakció" megfélemlítette őket.

40 Mindszenten a földigénylő bizottság a tétovázókat figyelmeztette, hogy a későbbi jelentkezéseket nem fogja figyelembe venni.

41 Kezdetben Algyőn is lassan szállingóztak a jelentkezők, mert nem mertek hinni a valóságban.

42 Ahogy a Szabolcs megyei Oroson és Pazonyban sem adtak hitelt először annak, hogy földosztás lesz.

43 Még a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező Békés megye szeghalmi járásában is — Bucsa és Körösladány kivételével — kétkedve fogadták a hírt. Csak akkor hitték el és lelkesültek fel, amikor közvetlenül is meggyőződtek a földreform valóságáról.

44 A szegény parasztságot sok csalódása és a múltba gyökerező reménytelenség fásulttá tette. Emellett az öregebbek emlékében még éltek az 1919—1920-as évek eseményei, amikor a Tanácsköztársaság alatti magatartásukért üldöztetést szenvedtek. ATöldreform ellenségei sok igénylőt azzal riasztottak el a jelentkezéstől, hogy a németek még bent vannak az országban, a Dunántúlon harcok folynak és „az urak még visszajöhetnek".

45 34 Vas m. Lt., Földhivatal ir., 192. és 223. cs.; Veszprém m. Lt., MFT ir.: Nagyvázsonyi kfb jelentése, 1945. június 1. 35 Kopasz Gábor: Az 1945. évi földreform végrehajtása Pécsett és Baranya megyében Pécs, 1961., 158. o.; Komárom m. Lt., Tatai NB ir., 1945. ápr. jegyzőkönyv. 36 Orosházi Hírek, 1945. április 21. 37 Szolnok m. Lt., Jászalsószentgyörgy kfb ir., 1945. március 29. jegyzőkönyv. 33 OL, OFT 9/5090) és 1948/20653/-1945. sz. 39 Makói Népújság, 1945. április 1. 40 Csongrád m. 1. sz. Lt., Csanád MFT ir. 41 Csongrád m. 2. sz. Lt., Mindszenti kfb ir., 1945. április 29. jegyzőkönyv. 42 Uo. Algyői kfb ir., 84-1945. sz. 43 Szabolcs-Szatmár m. Lt., Földhivatal ir., Kemecse 21.: Járási földigénylő biz. elnökének jelentése 1945. március 22. 44 Párttörténeti Intézet (Pl) 17—4—199.: Szeghalmi járási MKP titkár jelentése, 1945. április 27. 45 Élet és Irodalom 1965. április 4. Molnár Zoltán: Földosztás Geszten.