Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

A FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁGOK (1945—1947) A Vörös Hadsereg 1944 őszi hadműveletei során felszabadult területeken, a Tiszántúlon és a Duna-Tisza köze déli részén a demokratikus erők szinte napok alatt megalakították helyi hatalmi szerveiket. Majd 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mely december 3-án meghirdette az ország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének a Magyar Kommunista Párt által javasolt programját. A program egyik főpontját a széles körű földreform, a nagybirtokrendszer felszámolásának a követelése képezte. A földkérdés megoldását nemcsak a „sokszázezer földnélküli és nincstelen paraszt földhöz juttatása" sürgette. A földreform végrehajtását elkerülhetetlenné tette ,,az ország pillanatnyi életszükséglete is, mert más módon, mint a parasztcsaládok munkájával a mezőgazdasági termelést megkezdeni és az ország kenyérszükségletét biztosítani nem lehetett".

1 A Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén a hadműveletek következtében nagy területek maradtak szántatlanul és vetetlenül. De az őszi betakarítási munkálatok jó részét sem végezték el. Mivel a földbirtokosok gazdaságaikat elhagyták, a gazdátlanul maradt földek sorsáról az ország érdekében mielőbb dönteni kellett. A földművelő nép a tiszántúli országrész felszabadulása után sok helyen nem várta be az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezését. Az elhagyott földeket megművelés végett a saját kezelésébe vette. így történt ez többek között Tiszapolgáron, ahol a szegény parasztok és a gazdasági cselédek 1945 január elején az egri káptalan nagybirtokának gazdasági felszerelését, termény- és üzemanyag készletét leltározták, a mezőgazdasági gépeket és szerszámokat kijavították, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat felkészülten, időben megkezdhessék.

2 Kondoroson üzemi bizottságot állítottak a nagybirtokok élére.

3 Földeákon a földmunkás szakszervezet munkásokból és szakemberekből az elhagyott gazdaságok vezetésére 1945. január 11-én gazdasági tanácsot alakított.

4 Míg a földreform végrehajtásának a módjáról a koalíciós pártok vitáztak, az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi minisztere a „magyar föld népéhez" intézett szózatában az elhagyott földek megművelésére kishaszonbérletek vagy földbérlő szövetkezetek alakítását sürgette.

5 A szegény parasztság azonban kishaszonbérletek vállalásától és földbérlő szövetkezetek alakításától idegenkedett, mert így nem látta földigényének a kielégítését biztosítottnak. A szervezett földmunkások a föld1 Néplap, 1945. március 18.: Beszámoló az Ideiglenes Nemzeti Kormány minisztertanácsi üléséről. 2 Orosházi Hírek, 1945. április 15. 3 Békés m. Lt., Kondorosi NB ir., 1945. február 1. jegyzőkönyv. 4 Csongrád m. 1. sz. Lt., Csanád m. alisp. ir., 242—1945. sz. 5 Szolnok m. Lt., Kunhegyesi jár. főjegyző ir., 270—1945. sz.