Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

134 Jenéi Károly művelésügyi miniszter javaslatának elfogadása helyett már a földreform-törvény megalkotása előtt igyekeztek a földhöz váló joguknak érvényt szerezni. Tótkomlós földmunkás szakszervezete 1945 január végén biztosította tagjai számára a szomszédos községekben levő nagybirtokok egy részét, melyet évtizedek óta tótkomlósi munkások műveltek meg.

6 Az ujkígyosiak a kishaszonberleteket csak azért vállalták el, mert meg voltak győződve arról, hogy „ez az igénylés lesz a földreform alapja".

7 A borsodszemerei földmunkás szakszervezet az úri birtokokból a földmunkásokra és a törpebirtokosokra jutó földrész mielőbbi kiadását kérte a megye főispánjától.

8 Az újIétai nemzeti bizottság a földművelésügyi miniszter szózatára jelentette, hogy „a nép a tavaszi munkálatokat már saját földjén szeretné megkezdeni".

9 A nyírbogdányiak Szabolcs megye alispánjától kishaszonbérletek helyett a földosztás engedélyezését kérték.

10 A földkérdés megoldása szempontjából lényeges előrehaladást jelentett a Nemzeti Parasztpártnak 1945. január 14-én nyilvánosságra hozott földreformjavaslata, melyhez a tervezet kezdeményezője, a Magyar Kommunista Párt, azonnal csatlakozott. A földreformot a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronton és a kormányon belül csak a burzsoázia németellenes szárnyát képező csoportok nem tartották sürgősnek, sőt a gyors lebonyolítás lehetőségében kételkedtek. Emiatt a földreformtörvény megalkotása késett, ami a szegény parasztságot az egész Tiszántúlon izgalomba hozta. A földosztásban érdekelt paraszti rétegek a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, helyenkint a Szociáldemokrata Párt és a földmunkás szakszervezet helyi csoportjai által szervezett népgyűléseken, majd a Debrecenbe útnak indított küldöttségek és memorandumok útján követelték a földreform sürgős végrehajtását. A népi demonstrációkra a miniszterelnök 1945 február végén bejelentette, hogy a minisztertanács a földreform rendelet tervezetét soronkívül megvitatja és a rendeletet az ügy sürgőssége miatt az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása nélkül a kormány kiadja. A szegény parasztság az ígéret beváltásában bízva a földreform végrehajtására felkészült és helyenkint megkezdte a földosztó bizottságok megalakítását. Főként ott jöttek létre földosztó, földreform vagy földigénylő bizottságok, ahol a demokratikus pártoknak és a földmunkás szakszervezetnek erős helyi szervezetei működtek. Kalocsán az MKP helyi szervezete, Szegváron, Orosházán és Makón a nemzeti bizottságok vállalták a kezdeményező szerepet.

11 Kisújszálláson a Nemzeti Parasztpárt javaslatára a városi képviselőtestület szervezte meg a demokratikus pártok és a földmunkás szakszervezet tagjaiból a földreform bizottságot.

12 Biharnagybajomban az MKP és a földmunkás szakszervezet együttesen választotta meg a bizottságot, annak elnökét és jegyzőjét.

13 6 Békés m. Lt., Tótkomlósi NB ir., 1945. január 27. jegyzőkönyv. 7 Uo. Újkígyós község ir., 83—1945. sz. 8 Borsod-Abaúj-Zemplén m. Lt., Borsod m. Főisp. ir., 246—1945. sz. 9 Társadalmi Szemle, 1965. március. 59. o. 10 Szabolcs-Szatmár m. Lt., Alisp. ir., 1373—1945. sz. 11 Néplap, 1945. január 14.; Délmagyarország, 1945. január 18.; Békés m. Lt., Szegvári NB ir., 1945. január 30. jegyzőkönyv; Orosházi NB ir. 1945. február 1. jegyzőkönyv; Csongrád m. 1. sz. Lt., Csanád m. NB ir., 1945. február 22. jegyzőkönyv; Bács-Kiskun m. Lt., Kalocsai NB ir., 2—1945. sz. 12 Szolnok m. Lt., Kisújszállás ir., 64-1945. sz. 13 M. Somlyai Magda: Szabadulás és magvetés. Budapest, 1961. 151. o.