Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.
124 Rácz Béla és Szélit informálni. Az értekezlet után 24 órán belül viszont Fischernek tájékoztatnia kellett Rajk Lászlót a kialakult álláspontokról, a felmerült szempontokról. A közösen kialakított határozatok végrehajtásáért Fischer személyesen volt felelős. 94 Ezek az értekezletek, tanácskozások biztosították, hogy a KP községi, városi politikája, a közigazgatási politika irányelvei, határozatai a koalíció viszonyai között időveszteség nélkül, maradéktalanul, félreértések kizárásával eljussanak a végrehajtó közigazgatási apparátushoz, a belügyminisztériumba s azon keresztül, ennek közvetítésével az ország közigazgatási vérkeringésébe. A fenti célkitűzést, az egységes cselekvést és gyakorlatot volt hivatva elősegíteni, illetve biztosítani a Rajk által bevezetett főosztály- és osztályértekezletek kötelező megtartása. A főosztályoknak havonként egyszer, az osztályoknak pedig kéthetenként egyszer kellett értekezletet tartaniuk. Az értekezleteken meg kellett vitatni e két értekezlet között felmerült elvi kérdéseket, a közzétett új jogszabályokat, a munka során felmerült elvi kérdéseket. 95 1947/48 fordulójával a közalkalmazottak szakszervezetének BM szervezete bejelentette, hogy képviselteti magát az osztályértekezleteken, hogy mégjobban bekapcsolódhasson a szervezett dolgozók mindennapi életébe, hogy azoknak hű segítőtársa legyen problémáik megoldásában. 96 A főosztályvezetőknek ezenkívül havonként egyszer osztályvezetői értekezletet is kellett tartaniuk, amelyeken a problematikus ügyeket és a több osztály ügykörét érintő kérdéseket beszélték meg. A miniszteri rendelet felszólította a minisztérium beosztottjait, hogy behatóan foglalkozzanak az ügykezelés és az ügyvitel egyszerűsítésével, s javaslataikat juttassák el az elnöki főosztály vezetőjéhez. Az értekezletek jegyzőkönyvei — sajnos igen kevés maradt ránk — arról tanúskodnak, hogy Rajk elképzelései valóra váltak. Ezen értekezletek jelentősen elősegítették a munka színvonalának emelését, a problémák egységes értelmezését és egyöntetű végrehajtását. A tervgazdálkodás beindulása 1947. augusztus 1-től fokozottabb követelményeket állított a minisztérium gazdasági ügyeinek intézői elé. E felelősségteljes feladatok megoldása a személyzeti ügyosztály keretében egyre több nehézségbe ütközött, de az ügyosztályvezetőt is elvonta a személyzeti munkától. Ezért a miniszter október 10-én az elnöki főosztály keretében gazdasági ügyosztályt szervezett íj l-e jelzéssel, melynek vezetését Császár Ernőre (KP) bízta. Az ügyosztály ügykörébe tartoztak a minisztérium központi gazdasági és műszaki vonatkozású ügyei. 97 Az önálló gazdasági ügyosztály felállítása után az Ijl-a (személyzeti) ügyosztály vezetője Érchegyi József lett. Az ügyosztály feladatkörébe tartozott a belügyminisztérium és az autonómiák összes alkalmazottainak személyi és szolgálati ügyére vonatkozó intézkedések megtétele, valamint a főispánok, kormánybiztosok és miniszteri biztosok személyi ügye, a központi, valamint az önkormányzati személyzet nyilvántartása. Az ügyosztályon három csoportot állítottak fel: a) személyzeti, b) nyilvántartó, c) felügyeleti csoportot. Az I/l-a ügyosztály az önkormányzati alkalmazottak sze94 Pl Arch. 274/15-25. 95 BM közp. ír. 8032/1947. BM ein. 8850/1947. BM ein. 96 Uo. 473/1948. BM ein. 97 Uo. 8210/1947. BM ein.
