Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

A Belügyminisztérium újjászervezése 125 mélyi ügyei eldöntésénél hozzájárulási jogot kapott. Ez azt jelentette, hogy a III. főosztály ügyosztályai személyi ügyekben csak az I/l-a hozzájárulásával dönthettek.

88 A BM szervezete és ügyintézése ésszerűsítésének, az egyes osztályok tevékenysége közötti összhang biztosításának kidolgozása, általában a közigazgatás egyszerűsítésének előmozdítása érdekében az elnöki főosztály keretében 1947. október 10-én Szervezési ügyosztályt szerveztek I/l-b jelzéssel. Az ügyosztály vezetését Velics Jánosra bízták. Az ügyosztály felállításával egyidejűleg a 111/1. (vármegyei) ügyosztály keretében működő területszervezési csoportot is az I/l-b szervezési ügyosztályba olvasztották be." A tervgazdálkodás bevezetése még szükségesebbé tette a központi irányítás hatékonyságának növelését, hogy ez is előmozdítsa az önkormányzati gazdálkodás tervszerűségének kialakulását. Ugyanis az önkormányzatok gazdálkodásában számos helyen jelentkeztek egyes vezetők személyi ambíciói, törekvései, olykor korrupciói. Bár a minisztérium vármegyei és községi osztálya ellenőrizhette (és ellenőrizte is) az önkormányzatok gazdálkodását, de az — mint az egyik jelentés megállapítja — csak formális volt. A belügyi kormányzat valójában egyáltalán nem tudta megállapítani, hogy az önkormányzatok költségvetésébe beállított tételek szükségesek-e vagy nem. Ezen állapot felszámolását csak úgy lehetett elérni, ha a központi ellenőrzést rendszeressé és feszessé teszik. Ezt azonban a közigazgatási főosztály keretében működő osztályok, más jellegű feladataik tömege miatt, nem tudták megoldani. Ezért Rajk László 1947. október 10-én a III. főosztály keretében felállította a Hí/4. (vármegyei-községi gazdasági) ügyosztályt.

100 Az ügyosztály vezetőjévé Takács Józsefet (MKP) nevezték ki. Az ügyosztály feladata volt a vármegyékről és községekről statisztikai adatfelvételek készítése; a statisztikai anyag feldolgozása és kiértékelése; a községfejlesztési politika meghatározása, képviselete és közlése a társosztályokkal és az önkormányzatokkal. Feladata voit az ügyosztálynak továbbá az alispáni, főispáni, polgármesteri és közigazgatási bizottsági jelentések gyűjtése és kiértékelése; összeköttetés a Tervhivatallal; a Tervhivatal elvi szempontjai alapján az önkormányzatok adatainak feldolgozása, eredményeik kiértékelése, elvi szempontok megállapítása és gyakorlatban való keresztülvitele; összeköttetés tartása az önkormányzatok tervmegbízottaival; jelentések gyűjtése, ellenőrzése és az önkormányzatok tervgazdálkodásának irányítása; a vármegyék és községek gazdálkodására vonatkozó fontos irányelvek megállapítása. Az ügyosztály munkakörébe tartozott a helyszíni vizsgálatok végzése; a vármegyék és községek tervszerű gazdálkodásának ellenőrzése; a hitelek felhasználásának ellenőrzése jogszerűség és célszerűség szempontjából; jövedelemforrások felkutatása; a vizsgálatok alapján intézkedések konkrét ügyekben; a városi, vármegyei és községi osztályokkal egyetértésben az adóbehajtási tevékenység ellenőrzése; a Közületek Támogatási Alapjából juttatandó segélyek szétosztása és kiutalása a sürgősségi és fontossági sorrend szem előtt tartásával.

101 Rajk az ügyosztály leglényegesebb feladatának azt tartotta, hogy a községek és a belügyminisztérium között fennálló szakadékot megszüntesse. Éppen ezért nem tartotta elegendőnek a községek gazdasági működésének csak egyszeri ellenőrzését, hanem állandó ellenőrzésüket és irányításukat szorgalmazta, továbbá költségvetéseik előzetes tervszerűsítését, majd a megállapított költségvetés következetes keresztülvitelét igényelte. A miniszter az ügyosztálytól azt is kérte, hogy a községek háztartásában a jogszerűség érvényesülése mellett, amely eddig (1947 októberéig) szinte kizárólag meghatározta a háztartásokat, a jövőben azonos súllyal érvényre jussanak a célszerűség és gazdaságosság követelményei is. Arra is rámutatott, hogy bár az osztály neve vármegyei és községi gazdasági ügyosztály, de feltétlenül fontos a városi osztállyal való kapcsolat megteremtése is.

102 88 Uo. 9320/1947. BM ein. 99 Uo. 8210/1947. BM ein. 100 Uo. 101 Uo. 9949/1947. BM ein. 102 Uo. 9223/1947. BM ein.