Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

A Belügyminisztérium újjászervezése 123 1947 nyarán —július 17-én — a választási csoportok szervezésével egy időbér, Rajk László Panasz Bizottságot állított fel, melynek feladata a belügyi igazgatás ellen felmerülő panaszok kivizsgálása volt.

92 Úgy látjuk, hogy a bizottság felállításával a miniszter egyrészt ellenőrző munkáját kívánta megerősíteni a nem kommunista vezetés és felügyelet alatt álló ügyosztályok és az önkormányzati igazgatás felett — különös tekintettel a közelgő nemzetgyűlési választásokra. Másrészt, helyesen, a panaszosok, a nép felé dokumentálni kívánta, hogy a kommunista vezetésű belügyminisztérium a visszásságok, hanyagságok ellen gyorsan és hathatósan fellép, a jelzett anomáliákat megszünteti. Ezzel is jelezve azt, hogy a belügyi kormányzat szilárdan a dolgozó népet szolgálja. Megemlítjük még, hogy az április 23-án megjelent 4980/1947. M-E. sz. rendelet a háztartási alkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos ügyeket a BM hatásköréből a Népjóléti Minisztérium hatáskörébe utalta.

93 1947 júniusában az SZDP visszahívta Reisinger Ferenc államtitkárt, és helyébe Faragó Györgyöt delegálta, aki június 15-én foglalta el a helyét. Valamivel korábban hívta vissza a kisgazdapárt Dulin Jenőt, akinek helyébe Kiss Lászlót, a FKGP jegyzőkönyvvezetőjét, a párt politikai bizottságának titkárát delegálta. 1947 július elsejével Szebenyi Endre miniszteri osztályfőnököt, eredeti funkciójának meghagyásával, adminisztratív államtitkárrá nevezték ki. 17. Az országban ez időszakban a második nemzetgyűlési választásokra készülve éles politikai harc bontakozott ki. A koalíciós pártok a hároméves terv végrehajtásának, a bankok államosításának, a földreform védelmének és a jobboldaliak a kormányzásból és a demokratikus pártokból való kizárásának jelszavával indultak a választási harcba. A választás 1947. augusztus 31-én zajlott le, s eredményeképpen' a kommunista párt az országnak nemcsak legerősebb, hanem szavazatarány szempontjából is legnagyobb pártja lett. Az MKP és szövetségesei megkapták a szavazatok abszolút többségét. A kisebbségbe szorult és megoszlott reakciós jobboldal kiszorult a koalícióból és a hatalomból. Ebben a helyzetben a jobboldali szociáldemokraták kormányválságot robbantottak ki. A KP és a forradalmi erők szilárd magatartásának és az országos népi megmozdulásoknak nyomására a jobboldali szociáldemokraták manőverezése vereséget szenvedett. Szeptember 24-én megalakult a munka kormánya, melynek programja a kommunista párt javaslatain alapult. A munkakormányban is Rajk László lett a belügyminiszter. A minisztérium szervezeti felépítésén nem változtatott. A Belügyminisztérium és az MKP közigazgatási osztálya között a kapcsolat viszont szervezettebbé és szorosabbá vált. A kormány megalakulása után két napra a közigazgatási osztály ülést tartott, melyen elhatározták, hogy a BM küldöttsége — Fischer Gyula, az elnöki főosztály vezetője, Vida Ferenc, a vármegyei osztály vezetője és Zilahi László*, a városi osztály vezetője — és a KP közigazgatási osztályának képviselői — Széli Jenő és Deszkás — minden pénteken vagy szombaton közös ülést tartanak, amikor is tisztázták a KP közigazgatási politikáját és az abból fakadó feladatokat. A határozat azt is leszögezte, hogy az értekezlet előtt 24 órával Fischer köteles a tárca területén felmerült problémákat a belügyminiszterrel megtárgyalni és állásfoglalását kikérni, s ezekről Deszkást 92 Uo. 4875/1947. 1/1. — A bizottság munkáját nem ismerjük, mert tevékenységéről irat nem maradt ránk. 93 Rendeletek Tára 1947. 91. sz. 983. o. * Zilahi László 1948-ban disszidált, gazdag családból származó feleségével.