Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

122 Rácz Béla tése alatt. A csoportba tehetséges fiatal szakembereket nevezett ki, mint pl. Szamel Lajost, Bihari Ottót, Kovács Istvánt, akik ma jogász társadalmunknak kiemelkedő tagjai. A csoport feladata volt a minisztérium fontos minisztertanácsi előterjeszté­seinek elkészítése, társminisztériumok politikailag fontos törvény- és rendeletter­vezeteinek véleményezése. 88 A miniszteri titkárság elnöki csoportjának felállításával Rajknak sikerült lé­nyegében kikapcsolnia a Kiss Roland felügyelete alatt tevékenykedő, akkor Szitás Jenő vezetése alatt álló 11/1. (törvényelőkészítő) ügyosztályt. Kiss Roland szóban, majd július 9-én írásban is tiltakozott a Szociáldemokrata Pártra hátrányos eljá­rás ellen. „A felszabadulás óta az volt a gyakorlat minisztériumunkban — állapítja meg Kiss Roland —, hogy az összes minisztertanácsi anyag átment a törvényelőké­szítő osztályon, mely a szükséges észrevételek megtétele után ezeket az anyagokat nekem bemutatta. Az újabb időben ez a gyakorlat kezd elsorvadni". A tör­vénytervezetek mostanában "egyáltalán nem kerülnek a törvényelőkészítő osztá­lyunkhoz". Kiss Roland kéri, hogy a régebben jól bevált gyakorlatot tartsák fenn. Megjegyzi, hogy ha a belügyminiszter ezt a maga számára nem tartaná is hasznosnak, „a magam szempontjából — írja az államtitkár — külön kérném a régi gyakorlat visszaállítását, hogy láthassam a Minisztertanács anyagát". 89 Rajk László a politikailag lényeges ügyek saját kezében való összpontosítását célzó törekvéseinek egy másik megjelenési formája volt 1947. július 14-én az ő köz­vetlen irányítása alatt álló választási csoport felállítása. Az ország ui. 1947 nyarán újabb nemzetgyűlési választásokra készült. A választások előkészítése és bonyolí­tása a közjogi főosztály ügykörébe tartozott volna, de Rajk e feladatot magához vonta. Erről a döntéséről június 17-én értesítette Kiss Rolandot: „.. .a vezetése alatt álló közjogi osztály szerkezeti változtatása nélkül a nemzetgyűlési választások köz­ponti irányítására egy választási csoportot óhajtok szervezni, és ennek a csoportnak közvetlen vezetését és irányítását magam részére tartom fenn". Ugyanakkor közölte azt is, hogy az államtitkár, „nagy tapasztalatát, gyakorlati tudását is igénybe fogom venni, és mindenkor jó néven veszem, ha tanácsokkal a választási csoport munkáját rajtam keresztül támogatja". 90 Mikor azonban a szervezés megindult, gyakorlatilag már nem egy, hanem négy csoportot szerveztek. Az első a Gazdasági csoport volt. Vezetője Császár Ernő lett, s a feladatok ellátására 10 személyt kapott. A csoport feladata volt a választási költségek és a szükséges papírmennyiség biztosítása; a választási nyomtatványok előállításának biztosítása és ellenőrzése. A második a Rendelet szerkesztő csoport volt. Vezetője Benczúr József lett a törvényelőkészítő osztályról; 2 elő­adót és 1 gépírót kapott. A csoport feladata volt az országos választások határidejéről és az országos választások kitűzéséről szóló rendelettervezet megszerkesztése. A harmadiknak, a Nyomtatvány csoportnak vezetője Ritscher József lett: 6 irodatisztet osztottak be hozzá. A csoport feladata a szigorú számadásos választási nyomtatványok szétküldése s a választás lefolyása után a választás adatait tartalmazó névjegyzékeknek és a választási iratoknak bekérése és biztonságos megőrzése volt. A negyedik, a Szervezési csoport volt: vezetője, Érchegyi József, 4 előadót és 3 gépírót kapott. Feladatuk volt a választási munkálatoknál a Rajk László utasítása szerinti eljárások alkalmazása, a beérkezett panaszok kivizsgálása, helyszíni kivizsgálást igénylő ügyekben eljárás, végül pedig a szavazás lefolyásának az ellenőrzése. 91 A választások megtörténte és a felmerült panaszok kivizsgálása után a csoportok tevékeny­ségüket beszüntették. 88 xőkés Ottó visszaérni., — saját gyűjtés. 89 UMKL M 658. sz. n. Rajk döntését nem ismerjük. 80 Uo. 91 BM közp. ir. 5592/1947. BM ein.

Next

/
Oldalképek
Tartalom