Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - Borsa Iván: A levéltári szintek kérdéséhez / 21–35. o.

30 Borsa Iván vagy összetartozó fondcsoportok („levéltárak") vannak. A szovjet fondszémlélet azonban eltér a nálunk kialakult szemlélettől. Amíg a magyar gyakorlat egy szerv teljes iratanyagát egy fondnak tekinti, a szovjet gyakorlat egyes szervek önállóan működő egységeinek iratanyagát is külön fondnak veszi.

12 (A Magyar Országos Levéltár gyakorlata ezt fond alatti szintnek minősíti és állagként kezeli.) A leningrádi levéltár felépítése tehát sok szempontból megfelel a Magyar Országos Levéltár felépítésének azzal a lényeges eltéréssel, hogy a fond- és állagszintet egybeolvasztja oly módon, hogy az állagokat különálló fond ok szintjére emeli. A levéltár az általa fondnak tekintett levéltári egységet sorszámmal látta el. A potsdami Deutsches Zentralarchiv egy intézmény iratanyagát Bestand-nak (fond) nevezi, s egy állami főhatóság és az alája rendelt szervek fondjait egy Sachgebiet-be („levéltár") tömörítette, s az összetartozó Sachgebiet-eket Gruppe-kbe csoportosította.

13 A Zentralarchiv útmutatójának tartalomjegyzéke — anélkül, hogy a bevezető erre kitérne — ezeket a Gruppe-ket még magasabb kategóriákba foglalta össze. — Minden Bestand egy négyjegyű számból álló törzsszámot kapott. Ebből az első két szám a Sachgebiet törzsszáma, a következő két számjegy pedig a Bestand helyét jelzi a Sachgebiet-en belül. A nem állami iratanyag tagolása hasonló módon történik azzal az eltéréssel, hogy sok esetben a Sachgebiet és a Bestand 2—2 számjegye közé még néhány, a fondképző nevére utaló betű is került a jelzet önálló tagjaként. A szlovák levéltárosok a megyei levéltári anyagot a magyar levéltárosok által kialakított tagolási módtól eltérően rendszerezték. A Pozsonyi Állami Levéltár Nyitrai Fiókja útmutatójának tanúsága szerint a levéltári intézményen belül a legmagasabb szinten elhelyezkedő levéltári egységeket római számokkal jelölték. Ez a szint analóg a magyar területi levéltárak fondfőcsoportjának szintjével, de a szlovák gyakorlatban példánk esetében e szinten csak 5 egység szerepel. E római számmal jelölt szint alatt levő szintet nagy betűvel, az az alattit pedig kis betűvel jelölték. Ez alatt helyezkedik el a fondszint, s a fondokat egy magasabb kategórián belül egytől kezdődően arab számokkal jelölik. A szekció- (fondfőcsoport) és a fondszint között tehát maximálisan két szint helyezkedik el, de előfordul, hogy e szintek valamelyike hiányzik, továbbá az is lehetséges, hogy mindkét közbeeső szint hiányzik és a római számmal jelölt (szekció, fondfőcsoport) szint alatt közvetlenül a fondók helyezkednek el.

14 A példák azt mutatják, hogy a különböző levéltári intézmények az esetek többségében szükségét látták annak, hogy a fondszint fölött további szinteket hozzanak létre. A levéltári intézmények az anyag jellegének figyelembe vételével saját elgondolásaik szerint alakítják ki a fondszint feletti szintek számát. A magyar területi levéltárak számára központilag egységes tagolást alakítottak ki, mert így látták biztosítottnak, hogy az azonos jellegű levéltári intézmények egyazon rendszer szerint tagolják anyagukat.

15 Nem ritka eset, hogy a levéltári intézmény teljes anyagát szekciókba, fondfőcsoportokba vagy más elnevezésű kategóriába sorolja (pl. Magyar Országos Levéltár, a magyar területi állami levéltárak, a leningrádi Központi Történeti Állami Levéltár). Az ilyen szint közvetlenül a levéltári intézmény szintje 13 Übersicht über die Bestände des Deutschen Zentralarchivs Potsdam. Berlin 1957. 29—30. 14 Státny archív v Bratislave. Pobocka v Nitre. Sprievodce. Bratislava 1963. 15 A területi levéltárak fondjegyzékei. 1. rész. Bevezetés (Szerkesztési alapelvek). Budapest 1962.