Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején 81 menyei, vagy passiv magatartásuk és más esetekben kijelentései felett ítélkeztek, szabadságvesztés büntetéseket, valamint pénzbüntetéseket szabtak ki és a büntetéseket végrehajtották,...a forradalmi törvényszék... tagjai magukat igazságszolszolgáltatási hatóságként feltüntetve, a törvényes bíróság jogkörét bitorolva, színlelt hatósági eljárással tárgyalásokat folytattak le..."

30 Az ellenforradalom bírósága a „törvényesség, az alkotmányosság" kifogásaival szerette volna semmivé tenni a proletárforradalom osztályharcának eszközét, a proletárhatalom törvényes őrét. A fenti, igen jellemző idézet rávilágít az ellenforradalmi rendszer görcsös igyekezetére, amellyel szerette volna meg nem történtté tenni a Tanácsköztársaság 133 napját, a proletariátus önálló, sikeres működését. Igyekezetét harag és kétségbeesés hatotta át; harag a történtek miatt és félelem az újabb forradalomtól. Újpesten, 1919 áprilisában a helyi sajtó a következőket írta a forradalmi törvényszékről: „...a Nép... a bíráskodást és végrehajtást is kezébe vette. Maga a proletárság védi meg saját magát és mindenki által áhított, sóvárgott fenséges intézményeit, maga közösíti ki soraiból azokat, akik nem méltók, hogy a második, az igaz forradalom vívmányait élvezzék... Egyformán remeg az ítélőszék előtt kizsákmányoló tőkés, ostoba burzsoá és néhány szerencsétlen proletár, akik még nem voltak képesek gondolatvilágukat beidegzeni az új, nagyszerű társadalmi rendbe... Végtelen nagy megnyugvással hagyja el a hallgatóság a tárgyaló termet. Nyugodt, mert az ítéleteket nem hatalmi tényezők által oktrujált (!) bíróság hozta, hanem maga a nép... Nyugodt, mert a vád biztos sem a régi ügyész, ki mindenkire a maximum kiszabását kéri, hanem higgadt, komoly munkával az összes mentesítő és enyhítő körülményeket az ítélőszék elé tárja."

31 Ugyancsak érdemes felidézni a szentendrei sajtóban május 25-én megjelent sorokat is. (Bevezetőben a cikk leszögezi, hogy az ún. rögtönítélő vésztörvényszékekkel és az ott ítélkező munkásbírákkal kapcsolatos előítéletek, aggályok a gyakorlatban nem valósultak meg.) „A bíráskodásban gyakorlattal bíró előadó előterjeszti a bíróságnak a tényállást, az adatokat, a bizonyítékokat, a munkásokból álló bíróság azután a felek meghallgatása után meghozza az ítéletet. Tisztán emberi érzéseik, tudásuk, tapasztalataik s ítélőképességeik szerint határoznak. Ismerik az életet, a közviszonyokat, a nép érdekeit s eszerint állapítják meg, hogy az eléjük terjesztett esetben meg van-e sértve a közérdek, a közrend, a közvagyon, avagy egyesek életbiztonsága, vagy vagyoni érdeke? A büntetés kiszabásánál pedig teljesen és csakis az azt megértő emberi, a dolgozó proletárokkal együttérző munkásoknak igazságérzete, de emberiesen érző szíve is érvényesül. Vas ököllel sújt le a munkásság azokra, akik hasznos munka helyett bűnös cselekményekkel veszélyeztetik a köz- és magánérdekeket. De ahol csak kapitalista érdekek sérelméről van szó, ahol az egyébként dolgozó munkás egyszer megtéved, s ezt töredelmesen be is ismeri, ott a bíróság nem habozik a megtévedtet a büntetés alól felmenteni s a megbélyegző büntetés helyett a rossz útra tévedtet az erkölcsös munka útjára visszaterelni. Árdrágításért, lopásért, fogsztogatásért, áruelrejtésért szigorú, de igazságos ítéleteket rótt ki a szentendrei törvényszék... Nem egy fiatal, bűnre tévedt munkást pedig a Törvényszék elítélt ugyan, de a büntetést felfüggesztette... így érvényesül nem a paragrafusokba préselt, hanem az emberi érzésekben székelő igazságnak uralma."

32 A cikk 30 PTIA 1920—B—688. 31 Újpest és Környéke c. helyi lap, 1919. április 3. „Impressziók a forradalmi tárgyalásokon" c. —• valószínűleg — szerkesztőségi cikk. 32 Űj Kor, 1919. május 25. (Szentendrei helyi lap.) 6 Levéltári Közlemények