Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

82 Fábián István elsősorban a proletár osztálybíróság humánus igazságszolgáltatását akarja érzékeltetni. Örömmel üdvözli az első olyan bíróságot, amely a proletariátus érdekeit képviseli és célja elsősorban a burzsoáziával szembeni könyörtelen harc. Saját osztályának tagjaival szemben ítéletei sokszor nevelő célzatúak. Itt jegyezzük meg, hogy a forradalmi törvényszékek nem azonosak az ún. vésztörvényszékekkel, más néven statáriális (rögtönítélő), vagy vészbíróságokkal. Utóbbiak a Tanácsköztársaság első napjaiban jöttek létre, a Forradalmi Kormányzótanács IV. sz., a forradalmi törvényszékek felállításáról szóló rendeletének megjelenése (március 25.) előtt, vagy a rendelet ismertté válásának kb. 1 hetet felölelő napjaiban. A rögtönitélő bíróságokat a helyi munkástanács rendszerint saját tagjaiból kijelölve, esetenként hozta létre. Kutatásunk szerint ilyen rögtönítélő bíróság működött Budafokon, Rákoscsabán — de valószínűleg ennek tekintendő a Kecskeméten, március 25-én ítélkező törvényszék is.

33 Az Erzsébetfalvai (Pesterzsébet) Forradalmi Törvényszék április 8-án az „Erzsébetfalva Tanácsköztársaság Vészbírósága" feliratú fejbélyegzőt használta, a „Forradalmi Vészbíróság" kezdetű, saját célra készült hivatalos nyomtatványán,

34 de a március 21-én, az Erzsébetfalvai Intézőbizottság által felállított forradalmi törvényszék egyik tagja a „vészbíróság" kifejezést később nem használta.

35 A „vésztörvényszék" kifejezéssel a Szentendrén megjelenő idézett helyi sajtón kívül más lapokban nem találkoztunk, az átvizsgált ellenforradalmi büntetőperek pedig — amelyekben minden elképzelhető súlyosbító körülményt igyekeztek összeszedni — a kifejezést nem használják. A Tanácsköztársaság a forradalmi törvényszékről és a rögtönítélő eljárásról a XCLIV. sz. Forradalmi Kormányzótariács-i rendeletben május 16-án intézkedett. A rögtönítélő eljárás későbbi szabályozása önmagában nem jelenti azt, hogy korábban nem volt, , vagy nem lehetett rögtönítélő eljárás, de a kérdés szabályozása azt mutatja, hogy a forradalmi törvényszékek az ún, vésztörvényszékekkel vagy rögtönítélő bíróságokkal nem azonosíthatók, hanem külön tárgyalandók. A forradalmi törvényszékek a polgári személyek ügyeivel foglalkozó törvényszékek. A katonai bűncselekményeket az ún. katonai forradalmi törvényszékek tárgyalták. Mivel az adatok szerint az egyes nagyobb városokban működött katonai forradalmi törvényszékek tagjai közül sokan azonosak voltak a (polgári) forradalmi törvényszékek tisztségviselőivel, a későbbi helytörténeti kutatások megkönnyítése érdekében, valamint az azonos szervezeti sajátosságok bemutatása céljából közöljük ezek névsorait is. A katonai forradalmi törvényszékek működését külön rendelet szabályozta.

36 A Forradalmi Kormányzótanács XCIV. sz. rendelete a forradalmi törvényszékek hatáskörébe a Tanácsköztársaság fennmaradását és biztonságát és általában 33 Budafok, március 24. PTIA 1919—B—3552. — Rákoscsaba, március 23. PTIA 1919—B—3861. Az IN által kinevezett forradalmi törvényszék április 7 után kezdte meg működését. Tagjai azonban valószínűleg március 31-én már fel voltak terjesztve, esetleg ki is voltak nevezve az IN által. — Kecskemét, március 25. PTIA 609 f. 10. cs. FT 78/1919. A későbbi, kinevezett helyi forradalmi törvényszék a március 25-én hozott ítélet jegyzőkönyvét utólag saját iktatószámával látta el. Ez azonban nem érv amellett, hogy a március 25-én ítélkező, rögtönítélő bíróság azonosítható lenne a későbbi forradalmi törvényszékkel, mert a forradalmi törvényszék kinevezése a rendelet kiadásának napján nem történhetett meg. 34 PTIA 1920—B—2333. IV. Az ellenforradalmi per bűnjeleként fennmaradt, egyetlen példány. 35 Vö. előző jegyzettel. Tarr Károly forradalmi törvényszéki bíró rendőrségi vallomása 1919. október 4-én, letartóztatásakor. 3e FKT LUI. sz. rendelete, április 12.