Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.
A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében 47 ellátmányt. 47 A Somogy, Fejér és Vas megyei termelőszövetkezeti központok hitelellátására különben június elejétől kezdve nem alkalmazták a 32. számú pénzügyi népbiztosi rendelet előírásait. Mindhárom termelőszövetkezeti központ az Osztrák—• Magyar Bank helyi fiókintézeteitől kapott rendszeresen ellátmányt. 48 A Népgazdasági Tanács június végén megszervezte a „Tanácsköztársaság Által Szocializált Gazdaságok Országos Központját", melynek VII. osztálya foglalkozott a termelőszövetkezeti gazdaságok irányításával. A köztulajdonba vett gazdasági üzemek országos központjának felállítása után a megyei és járási központok nevéből is eltűnt a termelőszövetkezetekre utaló kifejezés. 49 A szervezeti változással kapcsolatban módosulás következett be a termelőszövetkezetek pénzszükségletének az ellátásában is. A Népgazdasági Tanács pénzügyi főosztálya a földművelésügyi főosztállyal egyetértésben úgy rendelkezett, hogy a Tanácsköztársaság Által Szocializált Gazdaságok Országos Központja a termelőszövetkezetek szerveinek (intézőségek, főintézőségek, körzeti felügyelőségek, kerületi központok) javaslatai alapján minden hónap 1-én és 15-én állítsa össze a következő 15 nap hozzávetőleges pénzszükségletét és azt közölje a PK Mezőgazdasági hitelosztályával. A Mezőgazdasági hitelosztály azután a kapott adatok alapján intézkedett, hogy a megbízott megyei és járási pénzintézetek a szükséges pénzellátmányt megkapják. A megbízott megyei és járási pénzintézeteknél rendelkezésre álló hitellel kapcsolatban a gazdaságok kerületi központjainak és körzeti felügyelőségeinek volt utalványozási joga. 50 A PK Mezőgazdasági hitel osztálya a szocializált gazdaságok hitelellátásáról folyamatosan gondoskodott. A mezőgazdasági hitelt igénybe vett gazdaságok rendszeres ellenőrzését azonban a tanácshatalom megdöntése miatt nem valósíthatta meg. 51 7. A vidéki pénzintézeti hálózat ellenőrzése A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napokban mind több vidéki pénzintézeti vezető kereste fel a PK-t, hogy tájékoztatást és irányítást kérjen. A PK alapszabály szerű kötelességének tett eleget, amikor a kért útbaigazításokat megadta. 52 A' PK eredeti rendeltetése és célja következtében a vidéki pénzintézetek irányítására hivatottnak érezte magát. A vidéki pénzintézetek a PK-nak'tagjai voltak és az intézet velük már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti években szoros kapcsolatban állt. A Pénzügyi Népbiztosság ennek ellenére e feladattal először a Pénzintézetek Direktóriumát bízta meg. A vidéki pénzintézetek szocializálása és ellenőrzésének megszervezése kétségtelenül bonyolult probléma volt. A kérdés megoldásánál a Pénzügyi Népbiztosság azonban közvetve igénybe vette a PK segítségét. Lengyel Gyula pénzü47 OL L 1—4181/1919. 48 OL Z 1—189/1919. Az OMB kaposvári fiókintézete a Somogy megyei termelőszövetkezeti központnak a Tanácsköztársaság utolsó két hónapjában 30,885,000 K-t bocsátott rendelkezésére. 49 A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején Bp., 1959. 27. o. A Somogy megyei szocializált birtokokat a Földművelésügyi Népbiztosság államosított termelőszövetkezeteknek nevezte, uo. 141. o. 50 PN Pénzint. Közi. 11. sz. 1919. jún. 30., és OL L 1—6485/1919. 51 OL L3—4/2-— III. 6. A mezőgazdasági hitelosztály szinte a Tanácsköztársaság utolsó napjáig végezte ellenőrzési munkáját. 1919. aug. 1-én a Népgazdasági Tanács IV. pénzügyi főosztályától Bartos Dezső és Pósa Ernő revizorok részére nyílt parancs kiadását kérte, hogy a Somogy, Fejér, Veszprém, Zala, Vas, Sopron és Mosón megyék területén levő szocializált gazdaságok pénzkezelését ellenőrizzék. 52 OL Z 92—11.: Igazoló biz., Lukács Miklós beadványa.
