Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.
48 Jenéi Károly gyi népbiztos dr. Faragó Sándort, a PK csoportvezető pénzügyi ellenőrét szolgálattételre berendelte a Pénzintézetek Direktóriumába és megbízta, hogy a vidéki pénzintézeti hálózat átszervezésének a tervét dolgozza ki. 53 Az elkészült tervezet figyelembe vételével azután a Pénzintézetek Direktóriuma az országot 56 körzetre osztotta fel és a körzetek megbízottaira ruházta át a körzetek területén működő pénzintézetek ellenőrzését és irányítását. A 800 pénzintézetet felölelő 56 körzetben 156 körzeti megbízott tevékenykedett. A körzeti megbízottakat a Pénzintézeti Munkások Országos Egyesületének a meghallgatásával a megyei direktóriumok nevezték ki. Utasításaikat viszont a Pénzintézetek Direktóriumától kapták. A még ellenőrzés alá nem helyezett pénzintézetekhez a körzeti megbízottak javaslatai alapján a Pénzintézeti Direktórium kiküldötteket rendelt ki. 54 A körzetekről, körzeti megbízottakról, az ellenőrzés alá helyezett pénzintézetekről és a hozzájuk kirendelt megbízottakról a Pénzintézetek Direktóriumának dr. Faragó Sándor vezetése alatt működő vidéki osztálya nyilvántartást vezetett. A Pénzügyi Népbiztosság május 3-án 60 ellenőrt küldött ki a vidéki pénzintézetek működésének és ügykezelésének felülvizsgálására. 55 A revízió csekély eredménynyel járt és a vidéki pénzintézeti hálózat rendszeres ellenőrzésének a megoldását nem vitte előbbre. A Pénzintézetek Direktóriumának felszámolása után a pénzügyi népbiztos a vidéki pénzintézetek irányítását a PK-ra bízta. 56 Az intézet e feladatkör ellátására megszervezte a Vidéki osztályt, melynek vezetését dr. Faragó Sándor vette át, aki a Pénzintézetek Direktóriumában is hasonló ügykört töltött be. A PK ellenőrző munkástanácsa az újabb megbízatást, mint az intézet működése iránti elismerést, örömmel fogadta. Majd Pásztor Miksát és dr. Nyáry Jenőt megbízta, hogy a Vidéki osztály ügyviteli szabályzatát dolgozzák ki. 57 A Vidéki osztály a Pénzintézetek Direktóriuma által kiépített szervezetet érintetlenül hagyta és azt tovább fejlesztette. így az egyes intézetekhez kiküldötteket üzletbiztosoknak nevezte ki. Ha valamelyik pénzintézetnél megbízott még nem működött, az intézet élére a helyi munkástanács és a körzeti megbízottak meghallgatásával mindjárt üzletbiztosokat állított. A Vidéki osztály feladatát a vidéki pénzintézetek tanácsi ellenőrzés alá helyezése, állandó szakszerű ellenőrzése, fúziók és felszámolások előkészítése képezték. Ha kiküldött ellenőreinek jelentései alapján megállapítást nyert, hogy egyes pénzintézeteknél a fúzió vagy felszámolás nem kerülhető el, a Vidéki osztály az intézetekkel elkészíttette a fúziós mérlegeket és leltárakat. A mérlegeket ezt követően a külön e feladattal megbízott revizorok felülvizsgálták és a Felszámoló osztállyal együttesen megállapították az intézetek vagyonának arányszámát. Ha pedig a revizorok a felszámolás szükségességét állapították meg, akkor a Vidéki osztály a mérleget a felszámolás elrendelése végett áttette a PK Felszámoló osztályához. 58 A PK Vidéki osztálya Tanácsköztársaság alatti rövid működése során befejezte a vidéki pénzintézetek köztulajdonba vételével kapcsolatos munkálatokat. A vidéki pénzintézeti hálózat racionalizálásának a kérdését azonban nem tudta megoldani. 53 OL Z 92—10.: Csoportvezető pénzügyi ellenőrök értekezlete, 1919. ápr. 5. jkv. 54 OL L 3—4/2— VII. 7. 55 PN Pénzint. Közi. 1919. 3. sz. Pénzintézetek Direktóriumának 85. sz. közleménye 56 Uo. 1919. 11. sz. 67 OL Z 92—9.: 1919. júl. 7. jkv. 68 OL L3-4/2— II.
