Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

46 Jenéi Károly séges pénzösszeg kiutalása végett a PK-hoz fordultak. Ezzel indult meg az intézet újabb fontos üzletága, mely azután fokozatosan kiterjedt a szocializált közép- és nagybirtok kizárólagos hitelellátására és pénzügyi ellenőrzésére. Az intézet az új üzletág megfelelő ellátására április 6-án felállította a Mezőgazdasági hitelosztályt, mely a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának székházában talált otthonra.

44 A Pénzügyi Népbiztosság május 13-án a Földművelésügyi Népbiztossággal egyetértésben a 100 magyar holdnál nagyobb terjedelmű gazdaságok pénzszükség" létének ellátását újból szabályozta. A 32. számú pénzügyi népbiztossági rendelet kimondta, hogy a PK Mezőgazdasági hitelosztályának utasításait a megyei, járás

1 és községi munkástanácsok, a birtokrendező és termelést biztosító bizottságok, valamint a finanszírozással megbízott megyei és járási pénzintézetek s a gazdaságok felelős vezetői teljesíteni tartoznak. A hitelellátást végző megyei és járási pénzintézeteket a PK a megyei direktóriumok javaslatai alapján jelölte ki. A megyei direktóriumok a 100 magyar holdat meghaladó gazdaságok jegyzékét összeállították és a PK-nak megküldték. A pénzszükségletről a gazdaságok felelős vezetői előirányzatot készítettek, melynek helyességét a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság, vagy a helyi munkástanács intézőbizottsága igazolta. A megbízott járási pénzintézet a járás területén fekvő gazdaságok előirányzatait összesítette és azt a kijelölt megyei pénzintézethez továbbította. A megbízott megyei pénzintézet a járási összesítéseket summázta és az egész megyére vonatkozó pénzszükségleti előirányzatot a PK Mezőgazdasági hitelosztályának megküldte. Ha a szocializált birtok felelős vezetője hitelt érdemlő módon igazolta, hogy a termelés folytonosságának biztosítására, a munkabérek fizetésére és üzemanyagok beszerzésére elegendő pénz nem áll rendelkezésére, abban az esetben a járási munkástanács intézőbizottsága a megbízott járási pénzintézetnél a gazdaság részére folyószámla nyitását rendelte el. A pénzszükséglet jogosságát a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság, vagy a községi munkástanács intézőbizottsága igazolta. Ha a kijelölt járási pénzintézet az igényelt hitelt kiutalta, az utalvány egyik példányát a PK Mezőgazdasági hitelosztályának megküldte. A Mezőgazdasági hitelosztály a szocializált gazdaságok pénzügyi és gazdasági ügykezelését revizorai útján bármikor megvizsgálhatta. A vizsgálat a gazdaságok könyvvitelének, levelezésének, leltárának és pénztárának az ellenőrzésére is kiterjedt.

45 Ha a revízió szabálytalanságot tárt fel, a Földművelésügyi Népbiztosság a Mezőgazdasági hitelosztály javaslatára a gazdaság felelős vezetője ellen vizsgálatot rendelt el. Egyes, halasztást nem tűrő esetekben előfordult, hogy a hitelellátás ismertetett előírásaitól el kellett térni. A Mezőgazdasági hitelosztály pl. májusban soron kívül 3 millió koronát folyósított közvetlenül a Vas Vármegyei Földművesszövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központjának,

46 hogy a gazdasági munkákban fennakadás ne következzen be. Majd a Somogy Megyei Termelőszövetkezetek Központja kapott közvetlenül Székely Béla népbiztos utalványozása alapján 7 millió korona 44 Uo. 1919. máj. 17. 45 PN Pénzint. Közi. 1919. máj. 17. 32/PN sz. rend.: „100 holdnál nagyobb terjedelmű gazdaságok pénzszükségletének ellátása". « OL L 1—2559/1919.