Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Mikoletzky, Hanns Leo: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája / 29–36. o.

A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája 33 tán következnék is be az - megakadályozzák",

16 és noha Ausztria e törvényes előírásai a nagy ipari és kereskedelmi vállalatok és a bankok levéltáraira is kiterjednek, amelyeknek a védelme ugyancsak a Levéltári Hivatal feladatkörébe tartozik, - mégis a jelzett területen ma éppoly kevés történik vagy Vihető keresztül, mint 25 évvel ezelőtt. A szövetségi oktatásügyi minisztérium rendelkezése, amelyet a szövetségi kancellári hivatallal egyetértésben 1931. február 19-én bocsátott ki,

17 a Levéltári Hivatal illetékességét az alábbi törvények alapján s a következő esetekre határozza meg: az 1918. december 5-i törvény 6. §-a alapján (megjelent: Staatsgesetzblatt 90. sz.J; az 1923. január 24-i szövetségi törvény megfogalmazásában (megjelent: Bundesgesetzblatt 80. sz.); és az 1923. szeptember 25-i műemlékvédelmi törvény 16. §-a alapján (megjelent: Bundesgesetzblatt 533. sz.). Ezek szerint a Levéltári Hivatal illetékes ,,a.) olyan esetekben, ahol a szó szoros értelmében vett levéltárakról van szó, azaz: történelmi jellegűvé vált iratok gyűjteményeiről, amelyeket tervszerű elrendezésben, közérdekek megóvásával megbízott szerv céljaira, vagy tartósan folytatott üzletvitel céljaira, vagy családtörténeti célokból hoztak létre (közlevéltárak, üzleti és családi .levéltárak); b.) történelmi jellegűvé vált iratok esetén, amelyek egyenként vagy nem rendszeresen megalkotott csoportosításban találhatók, amennyiben tartalmuk kizárólag vagy túlnyomórészt jogi, politikai vagy gazdasági ügyekre vonatkozik." Az ipar, a kereskedelem és a bankok köreiben azonban még mindig minden kívülállóban az ellenséges behatolót látják, - noha az ilyen jellegű intézmények eredményei vagy jellege általában úgy ismert, „mint amelyekre a titkokkal való ilyetén szatócskodás nem jellemző",

18 és óvintézkedéseiket nem beavatkozásnak kell tekinteni. Annál kevésbé, mert a Levéltári Hivatal közegeit a hivatali titoktartás úgyis köti, és levéltárát, - még ha az (műemlék)-védelem alatt áll is, - minden levéltártulajdonosnak jogában áll mindenki elől elzárni, legyenek azok tudományosan érdeklődő magánszemélyek vagy bárki más. A Congrés International des Archives (Levéltárak Nemzetközi Kongreszszusa) 1950-ben kapcsolódott be e kérdések vizsgálatába. Kérdőíveket küldött szét, amelyek a magánvállalatok levéltáraival is foglalkoztak, tudakozódtak a magángazdaság levéltárainak megtartására és megmentésére vonatkozó törvényekről, s azokról a módszerekről, melyekkel kapcsolatot lehetne teremteni a vállalatokkal és fel lehetne kelteni figyelmüket levéltáraik értékes volta iránt. De már ezt jóval megelőzve, az 1931-ben alapított bécsi Osztrák Technikatörténeti Kutatóintézet a Levéltári Hivatallal egyetértésben 1932-ben,

19 (és megismételve 1939-ben

20 és 1942-ben

21

) kidolgozott és benyújtott egy emlékiratot üzemi levéltárak felállítása ügyében, „a rendezett dokumentumgyűjtemények mindinkább érezhető hiányán segítendő". Az emlékirat bevezetése a többi között ezt mondja: „Az államnak és a magánvállalatoknak érdekükben áll, hogy a 16 Jakob Seidl: Archivalienschutz in Österreich, Archivalische Zeitschrift. 44. (1936) 157. 1«, — vö. még: Ludwig Bittner: Zur Neuorganisation des österreichischen Archivwesens. Archivstudien. Zum 70. Geburtstag v. Woldemar Lippert

... 1931, 37. skkl. 17 Bundesgesetzblatt 56. sz. 18 Lerner i. m. 85. 1. 19 Blätter für Geschichte der Technik. I. 20 Archivalische Zeitschrift. 45. 21 Blätter für Technikgeschichte. 8. 3 Levéltári Közlemények