Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Mikoletzky, Hanns Leo: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája / 29–36. o.

A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája 31 vatal [Eisenoberkammergrafenamt], az innerbergi főbányásztársaság 7 stb.); az állami tulajdonban lévő és az átllami bevételeket gyarapító birtokok és kamarai uradalmak, amelyek még sokszor az uralkodócsaládok középkori tulajdonából származnak, és amelyeknek írásbeli emlékei a földművelés-, a gazdaság-, a tele­pülés- és országos történet számára a leggazdagabb anyagot tartalmazzák; to­vábbá a német kolonizáció Délkelet-Európában, amelyet egy a bevándorlókról készített kimerítő és éppen az utóbbi években sokat forgatott kartoték tár fel; egyéb állami pénzügyi ügyvitel (költségvetések); állami hitelügy; kölcsönök (anticipaúok) a legkülönfélébb hitelezőktől; állami bank- és pénzügyi kísérle­tek és üzleti vállalkozások; 8 - forrásanyagukat csak az Udvari Kamarai Levél­tár őrzi. A „gazdasági levéltárak" körébe tartozik bizonyos értelemben még a bécsi Közlekedésügyi Levéltár is, amelyet 1897-ben a Vasúti Főigazgatóság alapított, s amelyet 1945-ben 5. osztályként ugyancsak az Osztrák Állami Levéltár alá rendeltek. Ez a levéltár főként a vasútügy különféle központi hivatalainak és az egyéb államvasúti hatóságoknak (1811-től 1938-ig), továbbá a legfelsőbb posta­és távirdaigazgatóságnak (oberste Post- und Telegraphenverwaltung) (1856-tól), a hajózásügy állami központi hivatalának (staatliche Zentralstelle für das Schif­fahrtswesen) okmányait, könyveit, ügyiratait és tervtárait tartalmazza, - vala­mint a légi közlekedésre vonatkozó ügyiratokat és terveket. Ehhez járul még majdnem valamennyi államosított magánvasút írott anyaga, a vasútigazgatói konferenciák iratai, vasúti szakemberek hagyatékai, s egy ilyen vonatkozású arcképgyűjtemény stb. 9 De itt megint csak az államtól többé vagy kevésbé függő gazdasági vállalkozásokról van szó, a közlekedési közintézményekről, amelyek­nek regisztratúráit stb. most egy saját állami levéltárrá egyesítették. Régebben azt hitték, hogy már megállapítható, „hogy magában a gazdasági életben is állandóan nő az érzék a kézműipar, az ipar és a technika története iránt; ennek beszédes bizonyítéka ... a Technikai Múzeum is", 10 amelyet Wil­helm Exner 1890 és 1894 között az osztrák munka történetének múzeumául ho­zott létre. Ez azonban alig mondható el. Noha az Udvari Kamarai Levéltár is korszakalkotóan működhetett volna mint állami példa a gazdasági levéltá­rak számára, a magángazdaság és a magánipar köreiben a rendezett levéltárgon­dozást nem lehetett elérni. 11 Adott ígéretek ellenére még az sem sikerült, hogy az Osztrák Nemzeti Bank levéltárának még meglévő állagait megszerezzék, mivel a bank állítólag „nincs történelmi levéltári anyag birtokában". 12 Annak a belga 7 Ezzel kapcsolatos igen terjedelmes anyagot tartalmaz a Steyr-i (Felső-Ausztria) városi levéltár is. 8 Vö. August Loehr: Entwicklung von Wertpapieren und Geldzeichen. II. Österreich 1703—1816. Anzeiger der phil.-hist, Klasse der österr. Akademie der Wissenschaften in Wien.­1953. 5, 10. 1. — és Rudolf Granichstaedten-Czerva; Genesis der österreichischen National­bank, Wiener Zeitung 1953. 165. sz. 8 Vesd össze a Jahrbuch der österr. Wissenschaft (2. 1949/50.) szerző által feldolgozott „Levéltárak" c. fejezetével: 156. 1. 10 Kallbrunner i. m. 11 Máig nem sikerült elérni az Első Dunagőzhajózási Társaság részben megsérült törté­nelmi levéltárának újra felállítását. 12 Rudolf Granichstaedten-Czerva: Die erste österreichische Aktie. Wiener Zeitung 1953, 143. sz. Az Osztrák Nemzeti Bank 1953. augusztus 22-i írásbeli közlése szerint csak „egy levél­táruk van ..., amely az 1816. évig megy vissza és belső használatra szolgál." í

Next

/
Oldalképek
Tartalom