Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - IRODALOM - Szűcs László: Protokolle des Gemeinsamen Ministerrates der Österreisch-Ungarischen Monarchie (1914–1918). Bevezetőt írta és szerkesztette: Komjáthy Miklós. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 10.) Budapest, 1966. / 333–336. o.

Irodalom 335 ügyletek, valamint az ezekből származó követelések és más jogi következmények adatai kápttak helyet. Megjegyzendő azonban, hogy a közölt oklevelek szoros kapcsolatban állnak a budapesti ipar és kereskedelem történetének ez ideig fel nem dolgozott részleteivel. Az MZSO XI. kötetének bevezetése is hozzájárul a tervezett magyar—zsidó történeti biblográfia munkálataihoz. A szerkesztő ebben az évben Pollák Miksa tudományos munkásságát értékeli és levelem keresztül bemutatja a mártírhalált halt történészt. Pollák 1892-től közölt okleveleket a Magyar Zsidó Szemle hasábjain, majd két nagyobo történeti munkájában (A zsidók története Bécsújhelyen. Bp., 1892; A zsidók története Sopronban. Bp., 1896.) országos jelentőségű oklevelek feltárásával gazdagította a magyar történettudományt. Személyi bibliográfiáját e sorok írója állította össze (Pollák Miksa irodalmi munkássága. Bp., 1968. Klny. az MZSO Xl.-ből). Álljon itt is két pótlás: 1. A zsidók egyetemes története. Graetz—Szabolcsi I—VI. Bp., 1906—1908. — 2. Miért nem tud a zsidó inni? Orsz. Egyetértés. I. 1926. 16. szám. Ugyanitt a kötet szerkesztője tisztelettel adózik a magyar—zsidó történetírás nemrég elhunyt jelese, Griinvdld Fülöp emléke előtt, amikor az anyag bevezetéseként közrebocsájtotta a volt szerkesztőtárs egyik utolsó munkáját. A dolgozat „Zsidó vámosok magyar földön a XVII. és XVIII. században" címmel jelent meg. A kiadott okmányok több síkú feltárását biztosítják a jól tömörített regeszták, a személyes foglalkozásnevek indexe, valamint a részletes hely- és tárgymutató. A Magyar^Zsidó Oklevéltár eddig megjelent tizenegy kötete nemzetközileg is kiemelkedő eredményt jelent, ennek ellenére kétségtelen, hogy témáját korántsem merítette ki. A több mint hét évszázad forrásanyagának kutatásában még komoly feladatok várnak a munkatársakra. Biztató, hogy újabb levéltárak feltárása dr. Scheiber Sándor vezetésével tovább folyik, és így minden remény megvan arra, hogy a kitűnő sorozat következő kötetei belátható időn belül a kutatók asztalára kerülnek. Az MZSO X—

XI. kötete is a Memorial Foundation for Jewish Culture anyagi támogatásával jelent meg. Dán Róbert PROTOKOLLE DES GEMEINSAMEN MINISTERRATES DER ÖSTERREICHISCH—UNGARISCHEN MONARCHIE (1914—1918) Bevezetőt írta és szerkesztette: KOMJÁTHY MIKLÓS Budapest, 1966. 732 1. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II, Forráskiadványok 10.) A századfordulót követő években világméretű küzdelem bontakozott ki egyrészt a szocializmus és a béke, másrészt a kapitalizmus és az imperialista háború hívei között. Az 1914-ben kitört világháború a kapitalista társadalom és a szocialista mozgalom válságát egyaránt jelezte. A válság szocialista megoldására éppúgy lehetőség nyílt, mint az egyes népek nacionalizmusának felkorbácsolásával a kapitalizmus helyzetének hosszabb időre szóló megszilárdítására. Éppen ezért ennek az időszaknak a nagy problémája az, hogyan született meg a világ első szocialista állama — és hogy sikerült más országokban megakadályozni a szocializmus győzelmét. Ezek azok a kérdések, amelyekre választ keresve külön érdeklődéssel veszünk kézbe minden könyvet, amely ezzel az időszakkal kapcsolatos. Rendkívül érdekes és tanulságos volt tapasztalni, a kötetet lapozgatva, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia legfelsőbb szintű kormányzati szerve alig-alig vett tudomást erről a világtörténelmi jelentőségű folyamatról. Figyelemre méltó ebből a szempontból, hogy a közös minisztertanács üléseinek napirendjén szerepelt témák 40*/o-a a Monarchia belső problémáival foglalkozik s akkor is, amikor kimondottan külpolitikai kérdések szerepeltek a napirendjén, ezeket a témákat is a belső problémák szempontjából tárgyalták és ítélték meg elsősorban. Ügy esett szét a Habsburg-birodalom, hogy vezetői észre sem vették, meg sem kísérelték felmérni, milyen világtörténelmi erőkkel kellene szembenézniök. Érdekesen tükrözi a kötetben közölt forrásanyag a Monarchia legfelső vezetésének sajátosan befelé forduló világát. A kötet bevezető tanulmányában Komjáthy Miklós külön felhívja a figyelmet arra, hogy a közös minisztertanács résztvevői a valóság kedvezőtlen tényei elől hogyan menekültek a látszatok világába. „Sajátos politikai szemléletüket — írja Komjáthy Miklós — strukturális szemléletnek nevezném, azt kívánván kifejezésre juttatni, hogy politikai