Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.

Polgári peres eljárás a királyi curián 1724—1848/49 301 táblának a referens helyett kiküldött másik bírája) eszközölte.

90 E kiszállások a bírák nagy megterhelését jelentették, s az ügyek lezárásának elhúzódásához szintén hozzájárultak, annál inkább, minthogy 1792-ig ítéletvégrehajtás csak törvényszak idején volt lehetséges. (A törvényszakok rövid tartamáról s hiányos megtartásáról fentebb szóltunk.)

100 A végrehajtás időpontját és helyét az executióval megbízott (exequens) bírónak ki kellett jelölnie, s erről a feleket — a perbehíváshoz s az idézőlevél kikézbesítéséhez hasonló módon — előre értesítenie kellett. A kitűzött napon — ha pl. a per, mint a táblai perek nagy többsége, valamely meghatározott ingatlan tulajdonjogáért folyt — a kiküldött kir. táblai bíró a felek s az összehívott szomszédok előtt, rendszerint a helyi hatóság jelenlétében, az ítéletet felolvasta, s (ha ti. oppositio vagy repulsio nem történt) a pernyertest az elperelt birtokba bevezette. Hasonlóan folyt le a végrehajtás akkor is, ha annak tárgya nem egy konkréten megjelölt ingatlan, hanem pl. bizonyos birtokhányad volt, ilyenkor azonban a végrehajtást szenvedőnek jogában állott, hogy az elfoglalandó részt ő maga jelölje ki. Ugyanígy járhatott el az exequált akkor is, ha a végrehajtás valamely megítélt összeg vagy kiszabott bírság behajtására irányult: ha azt a hely színén nem tudta készpénzben kifizetni, joga volt helyette megfelelő értékű egyéb vagyontárgyakat, szükség esetén ingatlant átadnia. Ellenkező esetben a lefoglalandó ingóságok meghatározása, illetőleg az elfoglalandó ingatlanok kiválasztása az exequens bíró feladata volt. Viszont, pl. zálogosper végrehajtása esetén, ugyancsak a bírónak kellett a visszaperelt zálogbirtokon történt melioratiókat (építkezéseket és más beruházásokat) a hely színén azonnal felbecsülnie (aestimatio), s a pernyertessel a vesztesnek ott mindjárt megfizettetnie. Mindezekről — a végrehajtás egész lefolyásáról, a jelenvoltak nevét is felsorolva — az exequens a kir. tábla számára jelentést (litterae relatoriae executionales, röviden executionales) készített, amit azután a tábla ülésében bemutatott, majd a per irataihoz csatolt. Végül a jelentés másodpéldányát az új tulajdonos részére — jogainak biztosítékául — bizonyságlevél (testimoniales) formájában kiadta.

101 99 Korszakunk elején azonban, még 1724 után is előfordult, hogy a curián kelt ítéleteket, a referens ítélőmesterek nagy elfoglaltsága miatt, néha — mint régen — egyházi hiteles hely és királyi ember hajtotta végre. Ld. pl. Proc. tab. 4—65. sz. („No. 2." mell. és a szintén mell. hiteles perkiadmány 1—2. !.}, továbbá 4—727. sz. (a kir. személynök 1730. évi bírói parancsa a nagyváradi káptalanhoz, jelzetlen mell.) Vö. Resc. reg. (kir. t.) I. 28. sz. 100 A törvényszünetek alatti executiót csak az 1792 :16. te. engedte meg. (E tárgyra ld. a kir. tábla 1818. szept. 7. kelt felterjesztését is, Norm. 119. sz. a. 101 Az ítélet végrehajtását eszközlő kir. táblai bírónak a lefolytatott executióról szóló jelentése (fogalmazatban vagy tisztázatban) nem ritkán megtalálható a táblai perek mellett. Ld. pl. a Proc. tab. 4—1460, 3472, 5164, 5611. sz. perekben. (A végrehajtás előkészületeit, illetőleg kezdetét a végrehajtást megakadályozó ellenszegülésről készült jelentések is leírják, ld. a 96. és 97. jegyzetben felsorolt — főleg Oppositionalis — perekben. Ld. ezek keresetleveleit is.) — Az executióra ld. még pl. a Proc. tab. 4—190, 2240, 2274, 5083. sz. perjegyzőkönyvek végén az ítélet végrehajtására vonatkozó utalásokat s a 4—7326. sz. perben található (nyomtatott) értesítést az executio kitűzött időpontjáról. Ld. továbbá Corresp. 2. cs. Kiadóh. 1835. 82. sz., uo. 3. cs. Kiadóh. 1840. 37—38. sz.; Kir. tábla teljesülési jegyzőkönyveinek von. bejegyz. 1734. k. 159. 1., 1810. k. 208, 380. 1., 1813. k. 368—369. 1. Ld. a kir. „tábla 1734. évi (második) instructiójának 8. pontját is, Norm. 102. jelzet alatt. Ld. még Kanc. lt. Litt. Tab, Reg. et Septemviral. 1728. 52. sz. és Regnic. lt. Vegyes könyvek Lad. NNN. 18—7. k. 165. 1. Az executióra vonatkoznak: Hármaskönyv I. r. 134. c, II. r. 43, 74. c; 1659: 31, 1723: 32,, 1729 : 34. te. Vö. a megyei eljárásban Torday i. m. 110—114. 1.