Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.

Polgári peres eljárás a királyi curián 1724—1848/49 297 A fellebbezés (appellatio) a leggyakoribb perorvoslat. Ezt mind az alperes, mind a felperes igénybe vehette. A fellebbezést még azon a napon, amikor az ítéletet kihirdették, be kellett jelenteni, s lehetőleg még az nap a perjegyzőkönyvbe is, a kir. tábla ítélete után, be kellett jegyezni.

88 A bejelentés tárgyában a kir. tábla határozatot hozott, s ha csak valami perjogi akadályt nem észlelt,

89 a fellebbezést megengedte. Az ilyen, megfellebbezett ügyekről a kir. táblán külön series készült; felhasználásával választották ki azokat a pereket, melyeket a következő törvény szak során a hétszemélyes tábla elé kívántak terjeszteni. Az utóbbi perek jegyzékét a kir. tábla mindig az új törvényszak első napján küldte át a hétszemélyes táblára. (A jegyzék olyan ügyeket tartalmazott, melyek perkivonatából a referensek már előbb kellő számú — további — tisztázatot készíttettek, s azokat eljuttatták a hétszemélyes tábla elnökségéhez.)

90 A fellebbezési eljárás az eddigiekhez képest gyorsan folyt le. Amikor valamely ügy a hétszemélyes táblán tárgyalásra került,

91 a per kir. táblai referense — egy másik kir. táblai bíróval, mint correferenssel oda átmenve — a pert (ezúttal már csak az extractusból) ott is előadta, a hétszemélyes táblának ugyanis saját perelőadói nem voltak. A referátumot a hétszemélyes tábla elnöke és bírái, a kir. táblai ítélethozatalnál már látott módon, a kiosztott perkivonatok segítségével kísérték figyelemmel.

92 A hozott ítéletet, a hétszemélyes tábláról vissza88 Amíg a pervesztes fél úgy érezte, hogy még további érvei volnának, az ítélet ellen prohibitával élt; ha viszont érvelését kimerítette, s így csak az előadott allegátumok más megítélésében reménykedhetett, úgy fellebbezett. Nem ritka eset, hogy a fél először prohibitát jegyzett be a perfüzetbe, majd a fentieket meggondolva — vagy mert a prohibitát eredetileg is csupán időnyerésnek szánta — azt visszavonta, s helyette fellebbezést jelentett be. Ld. pl. a Proc. tab. 4—118, 5083, 5095, 5163, 6410. sz. perekben (ld. a 4—112. sz. pert is). — Az ítéletet a felsőbb fórum csak a fellebbező javára módosíthatta, a másik fél javára nem, még abban az esetben sem, ha az eljárás során a nem fellebbezőre nézve kedvező momentumok derültek ki. Ezért, nehogy e lehetőséget elveszítse, az ellenfél fellebbezése esetén az ítélettel egyébként megelégedő fél is — feltételesen — fellebbezni szokott: a per jegyzőkönyvek „Inquantum necesse est, appellat" bejegyzésének ez az értelme. Ld. pl. a Proc. tab. 4—120, 2450, 5086 (a jelzet alatti 3 per közül a legkésőbbi) sz. perekben. 89 Nem fellebbezhet pl. az a fél, akinek az esküje alapján döntötte el az ügyet a bíróság. Nem fellebbezhető a makacsság címén elmarasztalt fél pere, vagy a hétszemélyes táblára felvitt, ott elvesztett, majd perújítással újrakezdett s a kir. táblán ismét elvesztett táblai per, stb. 90 A fenti, általános gyakorlat a XVIII. sz. vége óta annyiban módosult, hogy (a kir. táblai pertorlódás enyhítésére) a hétszemélyes tábla 1791-ben megengedte, hogy kisebb perértékű s probléma mentes, világos ügyekben a referens csak egy perkivonatot küldjön meg e tábla elnökségének. Lehet, hogy az ilyen egyszerű ügyek tárgyalásánál akkor csak az elnök előtt feküdt perkivonat. Későbbi adatok szerint azonban, amikor a referens csak egy extractust tett át a hétszemélyes táblára, úgy a bírák részére szükséges további példányoknak a jurátusokkal való leíratásáról a hétszemélyes tábla elnöksége gondoskodott. Ld. a hétszemélyes tábla 1791. aug. 31. ülésének jegyzőkönyvében és József nádor ált. lta, Septemviralia 1821 :810. sz. a. Ld. továbbá az ügyviteli reformok tárgyában kiküldött curiai választmány 1848. jún. 23-án kelt jelentésének 26. lapján, Norm. 216. jelzet alatt; továbbá Személyn. lt. Acta praes. 149. sz. (Vö. a 78. jegyzetben foglaltakkal is.) n A tárgyalás kitűzése előtt — a kir. táblához hasonlóan (ld. a 84—85. jegyzetet) — némelykor a hétszemélyes tábla is megkísérelte a felek összebékítését; siker esetén az ügy ítélet helyett itt is peregyezséggel végződött. Ld. Septemviralia officiosa 32, 36, 38. sz. Ld. továbbá pl. a hétszemélyes tábla 1791. aug. 24. és 25. ülésének jegyzőkönyvében a vonatkozó bejegyzéseket. Ld. még Proc. tab. 4—264. sz. tó Ld. Kelcz: Synoptica deductio fororum judiciariorum. (Kézirat) Személyn. lt. Személyn. vegyes iratok 3. cs. Perekkel kapcsolatos iratok. Ld. továbbá Kelemen—Czövek i. m. III. k. 222. 1. — Az 1724. évi reformok előtt a perek előadása a curia mindkét tábláján az eredeti iratokból történt, s a bírák csak hallás után figyelhették a referátumot. A perkivon a10 Levéltári Közlemények