Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.

Polgári peres eljárás a királyi curián 1724—1848/49 287 sexus faeminei" perek-,

53 a zálogbirtok visszaváltásának elévüíhetetlenségén alapuló un. régi zálog visszaszerzésére irányuló perek-,

54 s főleg a birtoklás jogcímének eredetét, kezdeteit vitató ún. „ex jure" („juris") perek allegátumai korszakunkból, a XVIII—

XIX. századból gyakran a török hódításáig vagy még korábbi időkig, nem egyszer a XIII. századig nyúlnak vissza.

55 Ugyanez látható az „ősi gyökeres jusst" érintő egyéb (örökösödési, osztályos stb.) perekben is. A végeláthatatlan, bonyolult érvelések a feudális jog egész szövevényét feltárják, de megmutatják annak a fejlődéstől mindjobban elmaradó, anakronisztikus vonásait is. A peres eljárásnak korszakunk végéig fennmaradt középkori jellegű alakiságai jól érzékeltetik, hogy pl. csaknem fél évszázaddal a Code Napoleon s a Code de Procédure Civil kibocsátása (1804, illetőleg 1807) után, melyekben a polgári jogalkotás már kész, kiérlelt formában jelentkezik, s melyek hatása már ekkor az általános európai jogfejlődésre is mutatkozni kezd, Magyarország jogszolgáltatása milyen szinten rekedt meg, mennyire elavult. A perek egyre növekvő száma s a szívós, makacs pereskedés viszont arra világít rá, hogy a mezőgazdasági árutermelés fejlődésével a föld utáni hajsza (a jobbágybirtok összeszorítása után) a kiváltságos osztályon belül is kiélesedett. Az allegatiók — érdemi érvelések — száma, mint láttuk, mindkét fél részére 4-ben volt megszabva. A valóságban azonban az ellenfelek válaszai és viszontválaszai (a replikák, duplikák, triplikák, quadruplikák, quintuplikák stb.) a fenti számot sokszorosan meghaladták, s rendszerint igen sok törvényszakot töltöttek ki.

56 Az allegatióknak a per egyedi körülményeihez igazodó 53 Ld. pl. Proc. tab. 4—1579, 1761, 1768, 2050. és folytatása 2091, továbbá 2240, 5954. stb. sz. A 4—2050. és 4—1768. sz. perekben a felek a vitás jószágok birtoklását, jogaik bizonyítására — ekkor, a XVIII. sz. közepén — 1360-tól, illetőleg 1364-től vezették le. 54 Ld. pl. Proc. tab. 4—111. sz. Az 1758-ban indult s 1771-ben végződött perrel 1649-ben elzálogosított részbirtokokat szerzett vissza a felperes. Ld. még 4—5597. (Vitéz Éva contra Szöllősy Anna). Ez a per 1793-ban indult s 1803-ban végződött, a curia itt 1648-ban elzálogosított birtokot ítélt vissza — 155 év után — a felperesnek. Ld. továbbá a 4—2450. és 7443. sz. pereket is. 55 Ex jure perekre ld. pl. Proc. tab. 4—12, 19, 24, 33, 43, 69, 77, 111, 115, 118, 119, 219, 291, 342, 477. és folytatása 522, továbbá 5.37, 539, 544, 551, 689, 923, 1040, 5470. stb. sz. A birtokjog eredetét, illetőleg a birtoklás kezdetét a 4—119. sz. (1768-ban indult s 1774-ben végződött) perben 1359-ig, a 4—118. sz. (a curia előtt 1752—1771. közt folyt) perben 1256-ig, sőt a 4—77. sz. (szintén 1752-ben indult) perben 1243-ig — fél évezred távoláig vezették vissza s bolygatták fel. Ugyanígy történt a 4—5470. sz. (1765—1801. közt, 3'6 évig folyt) perben is, ugyancsak 1243-ig visszanyúlva. 56 A leváta, comparitio, exceptiók és allegatiók együttes számát a vonatkozó jogszabályok elvileg 16-ban határozták me.g. Ezzel szemben a felperesek, alperesek, ingerensek és evictorok érdemleges és formális perbeli aktusai — melyeknek nagyobb része, természetesen, az allegatiók szakára esett — a perjegyzőkönyvekben gyakran 50—100—200 vagy még ennél is nagyobb számot érnek el, s a hosszan elhúzódó vitában a kir. tábla olykor 10—15—20 közbenszóló ítélettel kénytelen állást foglalni, míg a definitív ítéletet kimondhatja. Ld. pl. Proc. tab. 4—5, 24, 94, 111, 119, 228, 287, 337, 477, 660, 727, 5086, 5088, 5162, 5470, 5597, 5611, 7443. stb. sz. — A közbenszóló ítéletekben, főleg lanyhán vitt vagy helyt nem álló érveléssel húzott perek esetében, a kir. tábla „agant partes ulterius", „partes ulterius agere teneri", „partém A. directius agere teneri", „pars I. agat agenda" stb. kifejezésekkel szokta a feleket ösztönözni az ügy előbbrevitelére. Ld. pl. a 4—57, 65, 178, 179, 190, 224, 243, 293, 727, 1264, 1768, 2450, 508.3, 5148. stb. sz. perekben. (Hasonló esetekben a tábla, a procuratoria soros elnökén keresztül, élőszóban is sürgeti az aktuális perbeli cselekmények megtételét, ld. a procuratoriának a 25. jegyzetben említett naplóját.) (.'