Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.

2,84 Varga Endre 4—4-re, 41 az ügyvédek a kérdéseket részekre bontották, s így egy-egy exceptio vagy allegatio (egy felvetett tárgy) körül gyakran többszöri szóváltással, hosz­szan folyt a vita. A perek elhúzásához hozzájárultak továbbá a már látott, e perszakban is előforduló (távollét, betegség, bizonyítékok beszerzése, peregyez­ség előmozdítása stb. címén kérhető) perhalasztások. 42 Megakaszthatta továbbá a per menetét az alperesnek szavatosra (evictor) hivatkozása, majd e szavatos perbehivatása, ami — az alperes keresetlevelére — újabb, külön levátával tör­tént, s ugyancsak perhalasztással járt. Az evictor perbevonása ellen a felperes (az alperes pozíciójának erősödésétől tartva) gyakran kifogást emelt, ilyenkor tehát a perhalasztás' időveszteségét a felek előzetes vitatkozása, majd az (evic­tiós kötelességét nem ritkán tagadni próbáló) evictorral való további szóváltá­sai is hosszabbították. 43 Hasonló vitára adott alkalmat a per folyamán utólag belépni kívánó felperestárs („avatkozó", ingerens) jelentkezése, akinek a per­bebocsátása ellen mind az eredeti felperes, mind az alperes szintén gyakran til­takozott. A feleknek a kérdés körül folyt „vetélkedése" s az ingessio tárgyában szükséges táblai ítélkezés ugyancsak a per lefolyását lassította meg. 44 Közben az eredeti, perkezdő ellenfelek el is halhattak, ami pl. az alperes jogutódainak perbehivatását, tehát ismét újabb levátákat tett szükségessé, 45 s — az evictorok 41 Ld. Regnic. It. Deput. systematicor. operator. Lad. LLL. Fasc. L. No. 6. füzet 1. 1., uo. Vegyes könyvek. Lad. NNN. 18—7. kötet 38—40. 1. — A replikák számának meghatáro­zásával az 1723 : 38, 1729 :43. és 1792 :16. törvénycikkek foglalkoztak, s azt a fenti módon rögzítették. 42 Az említett és hasonló okokból (közbenszóló ítélettel) engedett perhalasztásokra (pro­rogatio), illetőleg a félnek ily módon adott haladékra (respirium) ld. pl. a Proc. tab. 4—65, 120, 194, 224, 256, 290, 923, 2252, 5083, 5165. stb. sz. pereket. Ld. még Huszty i. m. Lib. I. 199—201. 1. 43 Evictor (evictrix), szavatos: az alperest — bizonyos jogügyletből kifolyólag — perbe­fogatás esetén támogatni s pervesztés esetén kárpótolni köteles személy (a periratokban rövi­dítve „E"). A perbefogott alperes a maga evictorát ugyanúgy, keresetlevél (libellus evictio­nalis) benyújtásával, levátával stb. hívatja perbe, mint őt korábban a felperes. (Ezeket az ira­tokat szintén az alapper irataihoz csatolják, s a leváta-ívet az alapper jegyzőkönyvébe is átmásolják.) — Az evictornak magának is lehet szavatosa, akit perbefogatása esetén ő hívat perbe, ez a super-evictor. Az evictorok és super-evictorok perbevonása is prorogatióval jár. Az alperes és felperes s az evictor közt gyakran vita van az evictióra szólítás jogosságáról, valamint arról: az eljárás mely szakaszáig lehet a szavatost perbehívatni. Ez, az egykorú jogi irodalom szerint, aminek a táblai gyakorlat is megfelel, mind az exceptiók, mind az allegatiók szakában eszközölhető, egészen az ügy végleges eldőléséig. Vita esetén a kir. tábla közbenszóló ítélettel dönt, s vagy a „praetensus E." evictori kötelességét állapítja meg, vagy — „evictionis obligatione non edocta" — őt a perből kiengedi. Mindezekre ld. pl. a Proc. tab. 4—68, 111, 119, 150, 194, 224, 727, 1026, 1108, 1460, 1768, 2079, 2412, 2425, 2449, 3118, 3941, 3956, 5086, 5088 (a jelzet alatti 4 per közül a korban második), 5090, 5165, 5611, 5643. stb. sz. pereket. 44 Az ingerens a per tárgyához a felperessel azonos (vagy hasonló) jogokat formál, ezért törekedik a megindult perbe — annak sikerében bízva — felperestársként utólag belekap­csolódni, aminek engedélyezését „a pert elhatározó ítéletig" (Szlemenics: Közöns. polg. m. törvény. IV. kv. 48. 1.) mindkét szóban forgó perszak folyamán kérheti. Jelentkezése, a fel­es alperessel folyt említett vitája, valamint a kir. táblának a perbelépést (ingessio) elutasító vagy megengedő határozata s utóbbi esetben az ingerens további szereplése szintén a per­jegyzőkönyvben ,került feljegyzésre. Ld. pl. Proc. tab. 4—293, 522, 727, 1768, 2671, 5087, 5162, 5611. sz. 45 Az eredeti levátánál még nem szerepelt, további alpereseknek vagy a per folyamán elhalt alperesek és szavatosok jogutódainak stb. folytatólagos perbehívása (ad continuationem evocatio) ugyanolyan alakiságokkal történt, mint azt fentebb, a per kezdeténél ismertettük. (A keresetlevél neve itt libellus continuatorius, libellus continuatorio-actionalis stb.) — Foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom