Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Ember Győző: A levéltártörténet módszertanához / 155–176. o.

164 Ember Győző selejtezettsége, segédletekkel ellátottsága^ kiállításainak színvonala, a kutatóinak nyújtott tájékoztatás minősége stb. A másik szempont az, hogy a levéltári tudományos munka megítélésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a levéltárak nem csupán tudományos, hanem egyben igazgatási intézmények is. Történetüket vizsgálva nem szabad tevékenységüknek e két ágát egymástól elszigetelten nézni. Nem szabad egy levéltárat elmarasztalni tudományos teljesítményének gyengesége miatt, ha igazgatási feladatai akadályozták meg abban, hogy tudományos téren többet produkáljon. Ne felejtsük el, hogy az igazgatási feladatok nem halaszthatók későbbre az állampolgárok érdekének sérelme nélkül, a tudományos feladatok későbbre halasztása viszont nem jelenti az említett érdek közvetlen sérelmét. És megfordítva: a levéltárat igazgatási feladatai elmulasztásáért vagy elhanyagolásáért el kell marasztalni még akkor is, ha ugyanakkor kiváló tudományos eredményeket tud felmutatni. A levéltári intézményekkel kapcsolatos kérdések után a másik kérdéscsoport, amellyel a levéltártörténetnek foglalkoznia kell, a levéltári épületek történetével kapcsolatos. E kérdéscsoportról szólva először is arra kell rámutatni, hogy ebbe a kérdéscsoportba nem csupán a szó szoros értelmében vett levéltári épületek kérdései tartoznak. A levéltári épületekkel a levéltártörténetnek nemcsak azért kell foglalkoznia, mert a levéltár szó egyik jelentése levéltári épület, hanem sokkal inkább azért, mert a levéltári épületek a levéltári anyag biztonságos megőrzésének a legfontosabb eszközei. A legfontosabbak, de nem az egyedüliek. A levéltártörténetnek, amikor a levéltári épületek történetét vizsgálja, a levéltári anyag biztonságos megőrzésének egyéb eszközeit is vizsgálódási körébe kell vonnia. Már maga az épületek szó sem a puszta épületet jelenti, mint a levéltártörténeti vizsgálódás tárgya, hanem annak összes belső és külső berendezését és felszerelését, amelyek mind a levéltári anyag biztonságos megőrzésének az. eszközei. A levéltári épületnek összes belső és külső berendezésével és felszerelésével az az elsődleges rendeltetése, hogy a benne elhelyezett levéltári anyagnak a technika korabeli vívmányainak megfelelő maximális biztonságot nyújtsa minden fenyegető kár ellen — háborús veszély, a levegő szennyezettsége, túlságos nedvessége vagy szárazsága, a hőmérséklet túl alacsony vagy túl magas volta, ingadozása, a fény káros hatása, a tűzveszély, a lopás veszélye stb., stb. Van azután a levéltári épületnek, belső és külső berendezésének és felszerelésének egy másodlagos, de ugyancsak igen fontos rendeltetése is, az t. i.

r hogy a benne elhelyezett levéltári anyag minél egyszerűbb, minél könnyebb fizikai használhatóságát, hozzáférhetőségét biztosítsa. Ezt a célt szolgálja a raktárhelyiségek olyan módon való megépítése, hogy túl magasak ne legyenek, az állványsorok között megfelelő tér hagyása, a raktárpolcok szabályozhatósága, a felvonók, a kutatótermek gyors és könnyű megközelíthetősége stb., stb. Vannak továbbá a levéltári anyag biztonságos megőrzését és minél könynyebb fizikai hozzáférhetőségét szolgáló olyan eszközök, amelyek nem tartoznak ugyan szorosan az épülethez, mégis annak berendezéséhez, felszereléséhez