Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Bogdán István: Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században / 9–27. o.
Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII— XIX. században 11 veket" vett 1 ft 30 dénárért, Kovács Sámuel szolgabíró pedig ugyanaz évben „egy protocollumot csináltatott" a vármegye számára 3 ft 6 dénárért, 10 valószínűleg könyvkötőknél. De tudjuk, hogy a tapolcai apátság Miskolcon levő boltját bérlő Paparej Mihály és Popovits Antal boltjában az 1737. évi leltár szerint, többek között 5 rizsma fehér — valószínűleg író — és 1 rizsma szürke — valószínűleg csomagoló — P a pít volt. 11 (A század második felében azonban a városi vegyeskereskedő már lényegesen nagyobb mennyiségű papírt is tartott raktáron. Eperjesen pl. 1764-ben 17 rizsma és 4 konc papír volt a boltban. 12 ) Hasonló módon szerezte be.a papírt a városi igazgatás is. A század elején nemcsak írópapírt vásároltak: Rozsnyó 1703. évi számadásából megállapíthatóan ablakra is vettek papírt, — amellett, hogy üveget is használtak e célra — és vásároltak papírt lőfegyver fojtásához is. 13 — A számadás tanúsága szerint e város évi papírszükséglete annyi volt, mint ez időben a Borsod megyei átlag: 3 rizsma. Papírt árusítottak a városok vásárain is, de már nemcsak a vegyeskereskedők. Megjelentek ott a papírkészítők is, szekéren hozván el portékájukat. Valószínű azonban, hogy csak nagyban adták el az árut, mégpedig éppen a vegyeskereskedőknek. Még az esetben is elszekereztek a vásárra, ha a városban működött papírmalom, mint pl. Kassán. 14 Kassa 1731. évi vásárpénztarifája szerint „egy szekér druzsbaki vagy máshonnan való papirosszekértől akármikor den. 12"-t fizettek. 15 (Alsó- és Felsőruzbachon is működött ui. papírmalom.) 1 * — Említsük meg, hogy városi tulajdonú papírmalom e században kevés volt, papírmalmainknak mintegy 6%-a, 17 önellátással tehát kevés város elégíthette ki papírszükségletét. A magánigazgatás hasonló módon vásárokon, vegyeskereskedőknél fedezte eleinte papírigényét. Az egyre fokozódó írásbeliség következtében általában növekvő papírszükséglet azonban arra késztette a földesurakat, hogy papírmalmot létesítsenek, s így önellátóak is legyenek. Ennek eredményeképpen ez időben papírmalmainknak már W/a-a. volt földesúri tulajdonban. 18 A nyomda általában közvetlenül a papírmalmokból elégítette ki papírszükségletét. 19 A debreceni nyomdánál pl. a provizor előbb sorra szekerezte a fontosabb papírmalmokat, aztán a minőség és az ár alapján döntve, a legmegfelelőbb papírfajtát készítővel, (gyakorta többel is) megegyezett. Az erdélyi papírmalmokkal viszont az ottani nyomdászok közvetítésével, levelezés útján állapodtak meg. A szállítás több alkalommal történt, költségén megosztoztak. 20 A kassai nyomdánál is a factor szekerezett el a papírért, 1786-ban pl. a murányi papírmalomhoz. 21 A legjobb megoldás természetesen az volt, amit az Egyetemi Nyomda már korábban megvalósított, papirmalmot szerzett magának Körmöcön. 22 Erre törekedett pl. Hochmeister Márton is Nagy10 Uo. 19. k. 723. p. 20. k. 786. p. 11 Miskolci Állami Levéltár, Borsod m. ltára, Acta politica, Matéria XI. fasc. I. frustrum 7. — Az adatot Ila Bálint kartársam szívességének köszönöm. 12 OL, Kamarai levéltár — továbbiakban Kam. — Lymbus A/3, f. 8. 13 Mikulik József: Rozsnyó város 1703. évi számadása. Történelmi Tár 1886. pp. 389., 391. p. (ablakra); 593. p. (fojtásra); — ld. mindkettőre Bogdán István: A papír műszaki felhasználásának kezdetei Magyarországon. Technikatörténeti Szemle 1. évf. 1963. pp. 183-—193, 14 Bogdán: Magyarországi papíripar i. m. 181. p. 15 Kemény Lajos: Kassa város 1731-ikÍ vásárpénz-tarifája. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. pp. 87—88. 16 Bogdán: Magyarországi papíripar Í. m. 174. p. 17 Uo. 93. p. 18 Uo. — Ahhoz azonban pl. hogy Haydn műveit másolják és nyomassák, az Esterházyak lékai papírmalmának papírja már nem volt megfelelő minőségű: komponálásra az 1763—73., 1780—84. években 5 rizsma 12 konc, másolásra 8 rizsma 18 konc, kinyomtatásra pedig 7 rizsma 13 konc papírt hozattak. Ld.: Bogdán István: A lékai (hámori) papírmalom a 18. században. Történelmi Szemle 3. évf. 1960. 1. sz. 79. p.; Valkó Arisztid: Haydn magyarországi működése a levéltári akták tükrében 1—2. r. Zenetudományi tanulmányok 6. k. (1957) 650. p., 8. k. (1960) 545, 548, 551, 559, 564, 589, 590, 593, 596, 600, 601. p. 19 Bogdán: Magyarországi papíripar i. m. 301. p. 20 Benda Kálmán—Bogdán István—Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561—1961). Bp. 1961. 87. p. 21 Kam., Administratio Cassoviensis 1786/7. fasc. S. n. 1947. 22 Iványi Béla—Gárdonyi Albert—Czakó Elemér: A királyi Magyar Egyetemi Nyomda története 1577—1927. Bp. 1927. 61. skkl.
