Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: Archivum, Vol. X–XIV. (1960–1964) / 128–129. o.
Folyóiratszemle 129 tok szerepelnek. Három speciális témakörben egy-egy előadó (R. H. BAHMER, USA, G. A. BELOV, Szovjetunió, J. PARRITZ, NSZK) referátuma után Észak-Amerika, az NDK és NSzK, Olaszország és Magyarország (EMBER GYŐZŐ: A levéltári anyag filmezésének néhány kérdése) képviselői szólnak ; hozzá a felvétett'kérdésekhez. — A kongresszus harmadik ülésszakán M; MARQUANT (Franciaország) előadása hangzik el a levéltárak és a modern gazdasági-társadalmi kutatások címmel. Hozzászól a Szovjetunió, Anglia, Belgium, Lengyelország, Spanyolország, az NDK és NSzK, Izrael, Olaszország egy-egy küldötte. Hazánkat a magyarországi gazdasági levéltári anyagról szóló értekezésével Soós IMRE képviseli. — Az Archívum jelen kötetének utolsó harmada a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa ugyancsak Stockholmban, a kongresszus megnyitása előtti napon tartott közgyűlése jegyzőkönyvét, majd az egyes szakbizottságok beszámolóit "közli;" a nemzetközi levéltári terminológiai bizottság rövid jelentését követi äLatih.4 Amerika történeti forrásai útmutatóját szerkesztő bizottság részletesebb munkabeszámolója, majd az Archívum és a levéltári folyóiratok szerkesztőbizottsága ülésének részletes jegyzőkönyve, amelyet a levéltári szakfolyóiratokat nemzetközi síkon áttekintő táblázatos kimutatás egészít ki. A kötetet a pecséttani bizottság jelentése, ülésjegyzőkönyve és nemzetközi viszony* latban elfogadásra javasolt határozatai zárják. — Vol. XI. (1961): A kötet tanulmányai „a levéltárak tevékenysége a világban" központi téma köré csoportosulnak, s az egyes országok francia nevének betűrendjében sorakozva igen széles és változatos körben tárgyalják meg a levéltárak működését. Legnagyobb anyaggal az NSzK szerepel, a szövetségi levéltár, a tartományi és szaklevéltárak alapos ismertetésével. Magyarország levéltárügye 1950—1960 között címmel BALÁZS PÉTER ismertetését, a francia levéltárak 1953—1961 közötti működéséről G. DUBOSCQ beszámolóját, a Szovjetunió levéltárainak tevékenységéről G. BELOV cikkét, végül az első amerikaközi levéltári értekezletről az argentin A. Z. TANODI jelentését emeljük ki. — A kötet tartalomjegyzékében külön sorolja fel azokat a levéltári jogszabályokat, amelyeket egyegy tanulmány szerzője cikke végén, függelékként, közöl. Ilyen törvényes szabályozást ismertet az Argentína, Svájc, Costa Rica, az Egyesült Államok, Izrael, Portugália és az Egyesült Királyság levéltárügyét bemutató tanulmány írója. — Vol. XII. (1962): A kötet teljes egészében a közjegyzői levéltárakkal foglalkozik, nemzetközi vonatkozásban. A. MATILLA TASCÓN a spanyol, F. B. FEREIRA a portugál, A.' Z.••TANODI a latin-amerikai, F. ZIMMERMANN a Nemét Szövetséges Köztársaságbeli, BÓNIS GYÖRGY a magyar, S. VILFAN és B. OTOREPEC a jugoszláviai, J. S. PURVIS az angol, A. JORGENSEN a dán közjegyzői intézmények és azok levéltárai történetét tekinti át, a kapcsolatos szakirodalommal kiegészítve. — Vol. XIII. (1963): Az Archívum szerkesztősége nemzetközi ankétje, mely ezúttal a városi levéltárakkal kívánt foglalkozni, jelen kötetben sokkal szélesebb körben tárgyalja a témát, mint az előző évi kötet a közjegyzői levéltárak kérdését. L. d. VALINGER az Egyesült Államok városi levéltárait ismerteti, az NDK városi levéltárainak kialakulása, szervezete kérdéseivel G. MÜLLER cikke foglalkozik. Franciaor-, szagot M. BAUDOT összefoglaló tanulmánya képviseli: az Ancien Régime idejében kialakult városi levéltárak történetéről és anyagáról ad áttekintést. Ezt követi és kiegészíti 10 különböző francia város levéltárának összefogott ismertetése, különböző szerzők tollából. — Anglia és Wales városi levéltárairól E. WELCH, a lengyelországiakról E. BRANS"KA, Portugália négy legfontosabb városi levéltáráról S. DA SILVA PINTO, A. N. DE GUSMAO, M. A. DE OLIVEIRA, A. F. po AMARAL és A. CRUZ ír egy-egy tanulmányt. A svéd városok levéltárait N. STAF, a csehszlovákiai városokét J. CHAROUS tekinti át. Jugoszláv szerzők (KR. NÉMETH, S. VILFAN, B. OTOREPEC) külön-külön tanulmányt szentelnek Horvátország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia városi levéltárainak. A levéltártudományi, levéltártopográfiai, a vonatkozó szakirodalommal kiegészített tanulmánykötet a maga nemében egyedülállónak tekinthető. — Vol. XIV. (1964): az Archívum ún.bibliográfiai kötet formájában jelent megrebben folytatja az 1952-ben megkezdett nemzetközi analitikus bibliográfiát, amely a levéltárak és a levéltártudomány vonatkozásában megjelent kiadványok anyagát tekinti át. — A kötet egyrészt az 1958-ban és 1959-ben megjelent kiadványokat sorolja fel, másrészt az eddigi Archívum-kötetekben közölt bibliográfiai összeállítások kiegészítését adja. •— Az első, általános rész 23, római számozású fejezetben csoportosítja, témák szerint elkülönítve a levéltári vonatkozású kiadványokat. E rómaiszámos fejezeteket még külön alcímekre bontva, azokon belül betűrendes szerzői katalógust ad. A második részben az egyes országok 24-től 84-ig terjedő rómaiszámos csoportosítású (a tárgycsoportok az egyes országok francia elnevezése ABC-rendjének felel meg), országonként több alcímre bontott rendszerű irodalmát foglalja össze. A bibliográfiát hely- és tárgymutató egészíti ki. Padányi Gulyás Gyulánk 9 Levéltári Közlemények
