Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Arhivist, God. XV. (1965) / 130–131. o.

130 Folyóiratszemle ARHÍVIST. Organ Saveza Druitava Arhivista Jugoslavije. God. XV. (1965) Sv. 1—2.: A jugoszláv levéltáros egyesület ötödik, 1964 októberében, Spütben megtartott közgyűlését KRESIMIR NEMET ismerteti. Az ország szocialista fejlődésében, a hét éves terv keretében a jugoszláv levéltárak szervezetével foglalkozott az első beszámoló, a második a levéltáraknak a tudományos életben játszott hatékony szerepét ismertette; a filmtárak nemzetközi és hazai problematikáját is megvitatták. A közgyűlés leszögezte a levéltári dolgozók problémáival, valamint a levéltárak anyagi ellátottságával leendő behatóbb foglalkozás szükségességét. A raktárhiány, valamint a levéltáron kívüli selejtezés a jugoszláv levéltárügy elsődleges kérdései. Az egyes szakbizottságok megvitatták a levéltár dokumentációs feladatainak kérdéseit, majd igyekeztek körvonalazni, hogy egy-egy levéltár gyűjtőterületéhez milyen szervek tartozzanak. Foglalkoztak terminológiai, levéltárismertetési, továbbá munkaszervezési, iratrestaurálási kérdésekkel. — Ezt az összefoglaló beszámolót követi a kötetben a közgyűlési jelentések, viták, beszámolók teljes anyaga. — KRESIMIR NEMET a jugoszláv levéltáros egyesület végrehajtó bizottságának a IV. és V. közgyűlés közötti időszakban kifejtett tevékenységéről számol be. Figyelemreméltó a levéltári munka eredményessége szerinti bérezésre irányuló törekvés. — MILOJ. MILOSEVIC arról ír, hogy mimódon segítheti eredményesen a levéltár a tudomány fejlődését. Ez a segítség — írja — kétirányú: elsősorban azt kell feltárni, milyen levéltári anyag és milyen fontossági sorrend szerint érdekelheti elsősorban a tudományos kutatásokat, a második lépés pedig ennek az anyagnak a levéltári szabályok szerinti rendezése. A levéltári tájékoztatás megszervezése tehát elsődleges követelmény: regeszták, szakkatalógusok, tárgymutatók készítésére van szükség. Szerző az elemző katalógus kartonrendszer készítéséhez módszertani és gyakorlati tanácsokat ad: a Dewey féle tizedes rendszer és a betűrendes mutatózás valamiféle kombinációját ajánlva. — VLADIMÍR POGACIC A filmlevéltár nálunk és külföldön című tanulmánya a filmdokumentáció jelentőségét hangsúlyozva, a külföldi és jugoszláviai filmtárak létrejöttének történetét ismerteti, elemzi a törvényes jogszabályok hiányából fakadó szervezési hibákat, majd a fejlődés meggyorsítására javaslatokat tesz. — A dokumentációs szolgálat és a levéltár címen JOZE 2ONTAR azt fejtegeti, hogy az irattárakban felgyülemlő, történeti becsű dokumentumanyag tervszerű — lehetőleg proveníencia-elv szerinti — rendezése már a levéltári őrizetbe kerülés előtt biztosíttassák. — Az irattermelő szervek nyilvántartásának néhány kérdését fejtegeti MITAR DAMJANOVIC. Javasolja, hogy a felsőbb szintű szervek alá rendelt intézetek, intézmények, filiálék stb. töröltessenek a gyűjtőterületi jegyzékről, úgyszintén, hogy a kevésbé jelentős dokumentumokat termelő szervek csak bizonyos ügykörök meghatározott típusú, valamint az ügyvitelben még szerepet játszó dokumentumaik őrzésére legyenek kötelesek. Szerző szakbizottság szervezését javasolja, különösen a levéltárak gyűjtőterületén működő külkereskedelmi vállalatok és képviseleteik iratanyaga begyűjtésével, illetőleg az irattári rendszerekkel kapcsolatos problémák felülvizsgálására, — OLGA JACIMOVIC a levéltári terminológia kialakításával foglalkozó bizottság munkáját, valamint a külföld hasonló jellegű eredményeit ismertetvén, összehasonlító terminológiai szótár szerkesztésére tesz javaslatot. — KRESIMIR NEMET a jugoszláviai levéltári kalauz szerkesztőbizottsága munkájáról, a folyóirat formájában megjelenendő, valamennyi jugoszláviai levéltár ismertetését célzó munka elvi szempontjairól tájékoztat. — TATIANA RIBKIN a levéltári anyag konzerválására és restaurálására létrehozott műhelyek hatékonyabb együttműködése, valamint a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzet problémáival foglalkozik. — LJUDMILA KRESE a Ljubljana-i nemzeti forradalmi múzeumban a kéziratos, grafikai és művészeti dokumentumok restaurálására létrehívott laboratórium munkáját elemzi. — A jugoszláviai tudományos és művészeti akadémia régi dokumentumok konzerválására és restaurálására hivatott műhelyét, annak technikai felszerelését, munkamódszereit ismerteti VERA HRSAKFLAJSMAN. -*- NADA DAVID OVSKI a zágrábi egyetemi könyvtár műhelyében folyó újság- és folyóiratlaminálási munkákról ír cikket, a polietilénfólia előnyeit hangsúlyozva a japán papír alkalmazásával szemben, -r- A múlt századvégi Szerbia külpolitikájára vonatkozóan érdekes adatokat feltáró bizalmas diplomáciai levelest (Jovan Ristic levelezését Siskin belgrádi orosz konzullal 1868—1872-ben) ismertetet RADMILA POPOVIC-PETROVIC, akinek tollából a folyóirat más helyén Jovan Ristic — XIX. század végi szerb diplomata, költő és író — kiadatlan, politikai tartalmú versének elemzését is olvashatjuk. — Két irodalomtörténeti vonatkozású dokumentumismertetés után a folyóirat VIÉKOSLAVA HUNSKI tollából a Szarajevó-i városi levéltár irathagyatékokból és vásárlásokból származó gyűjteményét, ennek rendezését, katalogizálását ismerteti. Az iratok zöme a boszniai—hercegovinál osztrák—magyar megszállás idejére, illetőleg az 1918—41 közötti évek jugoszláviai politikai pártharcaira, továbbá a Szarajevó-i nemzeti muzulmán szervezetben a második világháború idején bekövetkezett fordulatra vonatkozik. A gyűjtemény egyes darabjai a szarajevói kulturális, egyházi élet dokumentumait, a bősz-