Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivalische Zeitschrift, Bd. 61–62. (1965–1966) / 120–121. o.
120 Folyóiratszemle iratanyaga alapján (XLIII). — OLIMPIA STARON a műszaki dokumentáció levéltári őrzésének problémájából kiindulva az újjáépítés szolgálatában országszerte létrehozott városépítési tervezőirodák 1948—1955 közötti szervezetét és működését ismerteti, azzal a közvetlen céllal, hogy a levéltárakat a felgyülemlett hatalmas mennyiségű tervanyag átvételére és feldolgozására előkészítse (XLIII). A külföld levéltárügyével foglalkozó közlemények sorában két beszámoló érdemel figyelmet. BOGDAN FRANKIEWICZ a Nemzetközi Szfragisztikai bizottság 1960-ban és 1964-ben tartott ankétjának ismertetésével kapcsolatban részletes bibliográfiai} összeállítás kíséretében mutatja be azon országok pecsétgyűjteményeit, amelyek a bizottság részére ezekről a kért adatokat megküldték (XLII). PJOTR BANKOWSKI az 1964-ben megjelent nemzetközi levéltári terminológai szótár (Elseviers's Lexicon of archíve terminology) szerkesztési munkálatait ismerteti (XLIV). Az egyes számok Krónika rovata színes képet nyújt az adott időszakban a lengyel levéltárügyet érintő eseményekről, akár munkabeszámolókról, különböző konferenciákról s más rendezvényekről, akár személyzeti, szervezeti kérdésekről, a levéltárosképzésről, a levéltárak közreműködésével rendezett kiállításokról, új levéltári épületek átadásáról, vagy a lengyel levéltárosok külföldi kapcsolatairól van szó. A sokoldalúan tájékoztató írások közül kiemelendő a Levéltári Főigazgatóság és az alárendelt levéltárak 1964. évi tevékenységét minden oldalról megvilágító részletes beszámoló (XLIII), valamint a Lengyel Levéltárosok Társasága küldötteinek 1965 márciusában tartott első alakuló közgyűléséről írott ismertetés (XLIII). (ANDRZEJ ToMCZAK-nak e közgyűlésen a levéltárak történetéről, s feladatairól elhangzott referátuma jelent meg cikk formájában ugyanebben a számban.) A közgyűlésről írott beszámolót a társaság negyedévenként megjelenő Értesítője 1. számának bemutatása követi. Mindhárom számot végül könyv- és folyóiratismertetés egészíti ki, majd orosz- és angol nyelvű tartalmi tájékoztató zárja le. Pákh Judit ARCHIVALISCHE ZEITSCHRIFT. Im Auftrag des Bayerischen Hauptstaatsarchivs:.. hrg. von Otto Schottenloher. Köln-Graz. Bd. 61. (1965): ALBERT BRÜCKNER a korai latin nyelvű angolszász oklevelekről írt tanulmányában vizsgálat tárgyává tesz huszonöt VII— VIII. századi diplomát. A külső ismérvekből az oklevelek eredeti volta teljes biztonsággal nem valószínűsíthető, maga az írás az egyedüli döntő bizonyíték, — ha az oklevél kiállítása dátumával való egykorúságot meg lehet állapítani; más esetben az eredetiség megállapítására szerző több ismertetőjelet sorol fel. — GERHARD PICCARD az iratok ipari nyersanyagának történetével foglalkozva ismerteti néhány jelentős szakíró megállapításait, majd az olasz és német nyelvterületen a középkorban használt elnevezések (carta bombycma, carta rasa, carta papyri, papyrus, pergamena greca) váltakozását tárgyalja. — ANTON LARGIADER a luzerni állami levéltár őrizetében levő „Gatterer-Apparat" történetét vázolja. A több mint 5000 darabból álló oklevélgyűjtemény alapját J. Chr. Gatterer göttingeni történész vetette meg, majd fia, Chr. Wilhelm Jakob Gatterer heidelbergi tanár járult hozzá jelentős bővítéséhez. A gyűjteményt a cisztercita rend vásárolta meg; 1848-ban svájci állami tulajdonba került. Szerző a gyűjtemény értékesebb anyagából 18 pápai oklevél tartalmát ismerteti regesztaszerűen (1215—1418), oklevéítani adatokkal együtt. — WOLF-HEINO STRUCK az anhalti levéltárügy történetének adalékaként 9 egyházi oklevelet mutat be „Pótlások a Codex diplomaticus Anhaltinushoz" című cikkében. — HUGO STEHKÄMPER igen részletes számadatokkal alátámasztott tanulmányában mintegy 30 kölni hivatal irattári anyagának ismertetésével és értékelésével a mai nagyvárosi közigazgatásban felhalmazódó nagytömegű, azonos tárgyú iratok selejtezésének és raktározásának problémáját tárgyalja. — HEINZ FRIEDRICH DEININGER Ausburg város levéltára történetének áttekintése során ismerteti a városi iratanyag sorsát, a levéltár eddigi épületeit és a berendezettség mai helyzetét. — BERNHARD ZITTEL részletesen tudósít a landshuti Trausnitz várában 1961 októberében történt tűzvészről, az ott őrzött állami levéltári iratanyag mentési munkálatairól, az iratokban esett kárról, a menthető Íratok restaurálása terén elért eredményről. Figyelemre méltóak a tragikus esetből levont tapasztalatok és tanulságok. — A folyóirat egyharmad részében könyv- és folyóiratismertetések találhatók. — Feltétlenül említést érdemel még a szokásos oldalterjedelmen felül elhelyezett tárgy- és névmutatókra tagolt tartalomjegyzék a folyóirat 1936—1964. évi 44—60. számaiban megjelent tanulmányokról és ismertetésekről. — Bd. 62. (1966): WOLFGANG LEESCH nem technikai, hanem levéltártörténeti és terminológiai szempontból ad tájékoztatást a régi és az újabban épített német és osztrák levéltári objektumok típusairól: a célépületekről, a levéltári igényeknek megfelelően átalakított, valamint a
