Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Archives, Vol. VII, No. 33–36. (1965) / 121–122. o.

Folyóiratszemle 121 nem iratok tárolására emelt és át nem alakított építményekről. Számos külföldi (amerikai, angol, francia, svéd) példával illusztrált fejtegetéseiben főleg a célépületeket, azok belső elrendezési formáit tárgyalja. A cikk második része a mindkét német állam és Ausztria levéltárainak építéstörténeti adatait ismerteti. — RUDOLF SCHATZ az 1945 óta hatalmas méretekben növekvő iratanyag problémájával foglalkozva arról számol be, hogy angol, francia és német relációban milyen intézkedésekkel (pl. többfázisú selejtezéssel, átmenő levéltárak létesítésével) igyekeztek a szervek irattáraiban felhalmozódó nem levéltári értékű, vagy még nem levéltárérett iratok raktározási helyzetén segíteni. — FRITZ ZIMMERMANN a dokumentáció és a levéltár viszonyát tárgyalva rámutat a szakirodalomban található fontosabb megállapításokra; a tágabb értelemben vett dokumentációs tevékenységben a levéltár helyzetét, továbbá a levéltári dokumentáció tehetőségeit és jogosultságát vizsgálja. — KLAUS FRHR. v. ANDRIAN-WERBURG bajor kolostori oklevelek pecsétjének hátoldalán található díszítésekre hívja fel a figyelmet, azok célját illetően azonban nem talál kielégítő magyarázatot. — LUISE KREMPL-LAMPRECHT mikrobiológus docens vizsgálódásai alapján megállapítja, hogy a pergament és a papír bizonyos külső tényezők fennforgása esetén megfelelő tápanyagul szolgál a mikroorganizmusok — holt, organikus eredetű anyagokból táplálkozó — szaprofita alfajtának. — A folyóirat soron következő cikke az oklevél-regeszták készítésének irányelveit ismerteti. Ezt az útmutatót a Bajor Állami Főlevéltár kezdeményezésére a kiadványi elvi munkaközösség állította össze. — BORSA IVÁN tanulmánya a Hunyadi—Brandenburgi családi levéltár történetéről a Levéltári Közlemények 35. évfolyamából már ismert tanulmánynak több-kevesebb — a német olvasói igénynek megfelelő — változtatással átdolgozott közlése. — WOLFGANG LEESCH Ernst Posner „American State Archives" címen 1964-ben megjelent könyvét ismerteti és méltatja; Posner részletes áttekintést nyújt az USA állami levéltári szervezetéről, az egyes levéltárak kialakulásáról és mai állapotáról. — SEBASTIAN HIERETH a folyóirat előző évi számában már leírt tűzvész áldozatául esett Landshuti Állami Levéltár újbóli felépítéséről és berendezéséről ad elsősorban építéstechnikai szempontból érdekes tájékoztatást. Hasonló témával foglalkozik EBERHARD CRUSIUS, aki a háború alatt megsérült Oldenburgi Állami Levéltáron végzett restauráló és bővítési munkálatokról, a belső berendezésről tudósít. — A folyóirat végén a szokásos könyv- és folyóiratismertetéseket találjuk. Endrényi Ferenc ARCHIVES. The Journal of the British Records Association. London. Vol. VII. (1965) No. 33.: A szám bevezetője rövid szerkesztőségi cikk a brit levéltárak anyagáról központilag tájékoztató tudományos vállalkozás, a National Register of archives 20 éves történetéről. — PETER MATHIAS a brit sörfőzőipar történetének forrásairól közöl cikket: hol találhatók meg ezek a források, milyen típusaik vannak, mít kell belőlük megőrizni? — L. C. LLOYD a Wenlock mezővárosának XVII. századi törvényszékére vonatkozó forrásokat ismerteti. — A brit levéltárosok 1964-es konferenciájáról beszámoló cikkből megtudjuk, hogy a konferencia főtémája részint a brit mezővárosok, részint a sörfőzőipar történetére vonatkozó források problematikája volt. — Az V. (brüsszeli) nemzetközi levéltáros kongresszusról a folyóirat szerkesztője számol be, majd JOHN ADDY közöl tanulmányt a richmondi főesperesség levéltárairól s az azokban található forrástipusokról. — Egy Nagy-Britannia területi levéltárait ismertető cikksorozat XXVII. része BRYN R. PARRY cikke az észak-walesi Caernarvonshire levéltáráról. — DOROTHY M. OWEN néhány, a szerzetesrendek történetéről szóló új forráskiadványt ismertet, WILLIAM HELLAWAY pedig a brit országos és helyi történelmi társulatok által kiadott forráskiadványokat. — No. 34.: A szám bevezető szerkesztőségi cikke a levéltárak mai problémáiról szól — azaz a levéltárak helyzetéről a „computer-korszakban": a gépi adatfeldolgozás jelentőségéről a hivatali és gazdasági iratanyag szempontjából s a következtetésekről, amelyeket ebből a levéltárosnak és kutatónak le kell vonnia. — ALAN JEFFREYS tanulmányának tárgya: a tudománytörténet kéziratos forrásai. — A területi levéltárakat ismertető sorozat XXVIII. cikke B. C. JONES ismertetése Cumberland, Westmorland és Carlisle közös levéltáráról. — S. C. NEWTON ismerteti a múlt század második fele egy neves brit festőjének, BURNE—JoNES-nak nemrég megtalált 4 levelét. RICHARD STOREY az 1903 óta kiadott gépjárműforgalmi engedélyeket nyilvántartó könyvek forrásértékéről szól: jelentőségükről a járműtulajdonosok társadalmi rétegeződésének alakulását és az egyes kisebb gyárak termékei elterjedésének hatósugarát vizsgáló társadalomtörténeti kutatás szempontjából. — SIR ROBERT SOMMERVILLE rövid glosszája terminológiai problémát tárgyal: az Archives és a Records szavak az Elzevir 6 nyelvű levéltári terminológiai szótárában kidolgozott magyarázatával vitatkozik. — KEITH THOMAS cikke néhány orvostörténeti tárgyú,kiadványt ismertet, A. E. B. OWENÉ pedig a trópusi levéltárakkal foglalkozó műveket. — A szám több könyvismertetést közöl; elsősorban hazai kiadványokról szóló műveket ismertet, de vannak köztük külföl-