Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1966-ban / 285–297. o.

Krónika 293 az Országos Levéltár 1966—1970 közötti ötéves tervéről (L. K.) és az Országos Levéltár 1966. évi munkatervéről (L. Sz.), Baraczka Istvánnénak az Országos Levéltár kutatótermének 1961—1965. évi kutatóforgalmáról (L. Sz.) és Oltvai Ferencnek a szakszervezeti bizalmiak levéltári feladatairól (L. Sz.) írott összeállítása ismerteti. Az irattári munka kérdéseivel Romhányi Emilnek „A járási központi irattár megszervezése és feladatai" (L. Sz.) és Oltvai Ferencnek „Megjegyzések a tanácsi ügykezelők kézikönyvéhez" (L. Sz.) című írása foglalkozott. Az Archivalische Zeitschriftben (1966) jelent meg Borsa Ivánnak „Die Geschichte des Hunyadi-Brandenburgischen Familienarchivs" című, a Levéltári Szemlében Lengyel Alfrédnak Mosón megye levéltáráról szóló levéltártörténeti tanulmánya. A hivataltörténetet Komjáthy Miklósnak a közös minisztertanács első világháború alatti történetéről, Bognár Ivánnak a Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság 1917—1919. évi szervezetéről (L. K.), Degré Alajosnak Zrínyi Miklós zalai főispánságáról (L. Sz.) és Farkas Gábornak Fejér megye és Székesfehérvár város 1944—1945. évi közigazgatásáról megjelent feldolgozása képviselte. Román János „Források és regeszták Sárospatak település- és építészettörténetéhez a XVI—

XVIII. századi mezővárosi protocoUumokban" (Sárospatak, 1965.) és Jenéi- Károly —Rácz Béla—Strassenreiter Erzsébet „Üzemi bizottságok a munkáshatalomért 1944—1948" (Bp., 1966.) című forrásközlő munkája önálló kötetként, Sárközi Zoltánnak „Munkástanácsi jegyzőkönyvek a Magyar Tanácsköztársaság idejéből" című forrásközlése a Levéltári Közleményekben jelent meg. A történeti statisztikai feldolgozásokat Trócsányi Zsoltnak az Észak Partium 1820-i összeírásáról (Conscriptio Czirákyana) készült történeti statisztikai összeállítása képviseli. A Levéltári Szemle „Levéltáraink anyagából" című rovata közölte Degré Alajosnak Zala megye 1770. évi összeírásáról, Simonffy Emilnek a Zala megyei úrbéri földkönyvekről, Teke Zsuzsának az Űjfalussy család levéltáráról és Soós Imrének az egri káptalan magánlevéltáráról szóló ismertetését. Jelentős az év folyamán publikált helytörténeti tanulmányok száma. Itt említhetjük meg Jánosi Ferencnek a „Megjegyzések a levéltári olvasókönyvek kérdéséhez" és a „Honismereti mozgalom — krónikaírás — levéltárak" című elemzéseit. (Mindkettő a Levéltári Szemlében található.) A Fejér megyei Szemle közölte Gáspár Ferencnek az „Adalékok a gánti bauxitbányászat történetéhez" és Farkas Gábornak „A Szabadegyházi Szeszgyár története az államosítástól napjainkig 1949—1962." című üzemtörténeti és az utóbbi szerző „Földosztó mozgalom Fejér megyében 1922—1925." című helytörténeti feldolgozását. Felhő Ibolya „Rákospalota úrbérrendezése" című összeállítása a Rákospalotai Múzeum Évkönyvében, Kopasz Gábor „Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez" című tanulmánya a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében (1965), Simonffy Emil „Vándorszínészek Nagykanizsán 1855-ben" az Életünkben (1966) jelent meg. A Somogyi Szemle (1966) adott helyet Kanyar Józsefnek a balatoni fürdőkultúra fejlődéséről és Tóth Tibornak Adács község 1850—1870 közötti birtokviszonyairól, továbbá ugyan e szerzőnek a mernyei uradalom századforduló ideji gazdálkodásáról készült írása számára. A Pedagógiai Szemlében (1966) olvasható Klausz Jenőnének „Oktatási viszonyok Fejér megyében az 1840-es években" című összeállítása. Soós Imre „A Mátra ércbányászata 1850-ig" című tanulmányát („A gyöngyösoroszi tarkaérc és a Bakony mangánércbányászata" Bp. 1966. című kötetben), Román János a „Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának termeiéri viszonyai a XVI—

XVII. században, különös tekintettel Hegyaljára" (a „Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában" Budapest, 1966. című kötetben) és „A sárospataki fazekasság rhüszókincse és szerszámkészlete" („Hermán Ottó Múzeum Évkönyve, 1965.) című munkáját publikálta. Komoróczy Györgynek a Bihar megyei elhagyott nagybirtok földreform előtti helyzetéről szóló feldolgozása az Agrártörténeti Szemlében (1966), Bihar megye felszabadulás utáni művelődési és egészségügyi viszonyairól szóló írása az Alföld (1966) című folyóiratban jelent meg. A „Battonya 1891" (Battonya, 1966.) című tanulmánykötet tartalmazza Oltvai Ferencnek „A battonyai zendülés eseményei" és Szabó Ferencnek „A battonyaí megmozdulás gazdasági, társadalmi háttere és mozgalmi-harci előzményei" című tanulmányát. Oltvai Ferenctől a tervév folyamán még az „1919. évi uradalmi bérezések a Pallavicini hitbizományban" (a Szegedi Móra^ Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65), Szabó Ferenctől pedig az „Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről" (Békési élet, 1966.) című feldolgozás jelent meg. A magyar történet, jogtörténet, illetőleg irodalomtörténet körét érintő néhány tanulmányról is említés tehető. Bogdán István a Papíripar című folyóiratban a fiumei papírgyár első évtizedeiről írt. Az Acta Iuridica Universitatis Quinqueecclesiensis 48. kötete közölte Degré Alajosnak „Die Rechtgebung der persönlichen Freiheit in Strafprozessordnung Ungarns is der Zei-