Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1966-ban / 285–297. o.

294 Krónika talter des Dualismus" című tanulmányát. Horváth Ferencnek Kresznerics Ferencről írt összeállítása a Vasi Szemlében (1966), Degré Alajosnak Szabó Dezső sümegi fegyelmi ügyéről készített írása az Irodalomtörténeti Közleményekben jelent meg. A Levéltári Közlemények közzétette az 1965. évi levéltári irodalom bibliográfiáját (Bogdán István, Horváth Jánosné és Rajk Lászlóné összeállítása), a Levéltári Szemle pedig a levéltárosok 1965. évi helytörténeti munkásságáról adott ismertetést. Népmüvelés Az állami levéltárak népművelő munkájának fő területei ez évben is a kiállítások, a levéltári anyagot népszerűsítő cikkek és előadások, továbbá a levéltárlátogatások voltak. Az Országos Levéltár felújította állandó kiállítását, amelyhez a látogatók ^eligazítására katalógust is készített. A Fővárosi Levéltár ez évben előbb „Buda és Pest a XIX. század derekán", majd „A fővárosi közlekedés 100 éve" címmel rendezett házi kiállítást. Ezeken túlmenően a levéltár közreműködött a Fővárosi Történeti Múzeum, a Vendéglátóipari Múzeum és Közlekedési Múzeum kiállításainak összeállításában, továbbá anyagot adott a Városligeti Hetek rendezvényeihez is. A Debreceni Állami Levéltár a hajdúszoboszlói gyógyszálló olvasótermében a város történeti fejlődését szemléltető dokumentumokat állított ki, a Déri Múzeummal együttműködve Nagyberki községben szervezett kiállítást s ugyancsak közreműködött az említett múzeum Fazekas Mihály emlékkiállításának létrehozásában. Az Esztergomi Állami Levéltár anyagot adott a szerszámgépgyárban rendezett munkásmozgalmi kiállításhoz. Győrött a levéltár „Győr megye a Bach-korszakban" címmel mutatta be az e tárgyra vonatkozó legérdekesebb dokumentumait, s a Hansági Múzeummal közösen rendezte meg a magyaróvári hi-lvt^rt^neti kiállítást. A Gyulai Állami Levéltár népművelő munkájának középpontjában a 75 év előtti viharsarki földmunkásmozgalmakról való megemlékezés állt. E tárgyú dokumentumait a levéltár előbb Orosházán, majd Battonyán, Vésztőn és Békésen állította ki. Mind ennek, mind a Békéscsabán — múzeummal közösen rendezett — kéziratos térképkiállításnak nagy sikere volt, ami azért is kiemelendő, mert a korábbi években a levéltár a népművelő munka iránt nem mutatott különösebb érdeklődést. Kaposvárott a levéltár a művelődési házzal közösen rendezte meg a Csokonai emlékkiállítást. A Kecskeméti Állami Levéltár a történész vándorgyűlés alkalmával állította ki érdekesebb iratait, s anyagot válogatott a Katona József emlékkiállításhoz is. A Pécsi Állami Levéltár siklósi várkiállítása („A baranyai parasztság története a XVIII. századtól napjainkig") nemcsak méretei, hanem a levéltári területen újszerű auditív-vizuális komplex módszer alkalmazása miatt is figyelmet érdemel (egyes iratszövegekkel magnón keresztül a pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában ismerkedhettek meg a látogatók). Sátoraljaújhelyen a levéltár Kazinczy emlékkiállítása érdemel említést. Sopronban a volt megyei tanácsházi részlegben és a Fabricius házban ez évben is nyitva tartott kiállítások mellett a levéltár közreműködött a város munkásmozgalmát dokumentáló emlékek bemutatásában is. A Szegedi Állami Levéltár (múzeummal közösen rendezett) pitvarosi emlékkiállítását (a községet 150 éve telepítették) Pitvaroson kívül Makón is bemutatták. A szentesiek „Csongrád a szabadságért" című kiállításának a művelődési otthon adott helyet. A Székesfehérvári Állami Levéltár az 1905—07-es Fejér megyei agrár és ipari munkás mozgalmakat bemutató házi kiállításon kívül közreműködött több egyéb (a nők felszabadulás utáni helyzetét szemléltető, falutörténeti stb.) kiállítás megrendezésében is. Szombathelyen a levéltár tárlóiban a szombathelyi lyceum történetére és Kresznerics Ferenc működésére vonatkozó dokumentumokat mutatták be (az utóbbiakat Alsóságon is kiállították). Más intézményekkel közösen a levéltár Pável Ágostonról (a tanítóképző előcsarnokában), a Horthy-korszakról (a határőrség laktanyájában), az építőipari munkásság Horthykori helyzetéről (az építők székházában) és az ipari tanulóképzés történetéről (a „Szakma ifjú mestere" verseny alkalmával) rendezett kiállítást. A Zalaegerszegi Állami Levéltár az egervári várban a vár történetét szemléltető, a megyei tanácsteremben Zala nevezetes szülötteinek életművét ismertető kiállítást rendezett. A Levéltári Szemle rendszeresen foglalkozott a levéltári kiállítások ismertetésével. 1966 folyamán Réti Lászlónak az Országos Levéltárban rendezett felszabadulási emlékkiállításról, Baraczka Istvánnak a Fővárosi Levéltár két kiállításáról, Oltvai Ferencnek a pitvarosi kiállításról és Degré Alajosnak a nevezetes zalaiakat bemutató kiállításról készült írását közölte. Az előző éviekhez hasonlóan igen eredményes volt a levéltári anyagnak előadások és cikkek útján történő felhasználása is. Bogdán István az év folyamán befejezte a régi magyar mesterségeket ismertető és megkezdte a magyar ipar úttörőiről szóló rádióeíőadás-sorozatát. A „Budapest" című új folyóirat 8 cikket közölt a Fővárosi Levéltár dolgozóinak tollából.