Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.
76 Kávássy Sándor nem egyszer a földosztás megindulása, a birtokrendező bizottságok működése inspirálta. Az eddeiek egyenesen a Lengyeltótiban székelő járási birtokrendező bizottság elnökére, Jassinger Adolf mérnökre hivatkozva indították meg mozgalmukat, akitől állítólag „azt az utasítást kapták, hogy a földet maguk között ideiglenesen azonnal feloszthatják, tekintettel annak megmunkálatlan voltára". 48 Nyilvánvaló, hogy bár e mozgalmak előidézésében más motívumok is szerepet játszottak, a földosztó szervek működéséről szólva, e mozzanatot nem hagyhattuk figyelmen kívül. A megyét kormányzó direktórium a törvényesség alapján állva elítélte e jelenségeket, s szembefordult e mozgalmakkal. 1919. március 21-én kelt körlevelében arra utasította a főszolgabírókat, hogy haladéktalanul tegyék közhírré, hogy „az ilyen, törvénybe ütköző eljárástól mindenki óvakodjék", mert a tettesek nemcsak földet nem kapnak, „hanem esetleg saját földjüket is elvesztik". Egyben felhívták a szolgabírókat, hogy az ilyen „önkényes eljárás"-okat „szükség esetén" a csendőrség bevetésével is akadályozzák meg. 49 Maguknak a járási székhelyeken működő birtokrendező bizottságoknak tevékenységéről egyebekben keveset tudunk. A források tanúsága szerint embereik tovább folytatták a nagybirtok termelőszövetkezetté alakítását. 50 Réthfalvy Jenő közlése szerint a Tanácsköztársaság kikiáltásáig mintegy hatvari uradalom termelőszövetkezetté alakítására került sor. 51 Emellett lépések történtek a földosztás előkészítésére. Erre utal a Tabqn működő járási birtokrendező bizottság március 21-én kelt, a megyei központhoz intézett irata, amelyben kéri, hogy intézkedjenek, hogy a járás területén megindítandó birtokrendező munkálatokhoz elegendő térkép, nyomtatvány és mérnök álljon rendelkezésre. 52 Nehezebb feladat azt megállapítani, hogy vajon a fenti szervek végeztek-e a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt földosztást? Tüzetesen megvizsgálva az eddigi irodalmat 53 és a rendelkezésre álló forrásokat, az a határozott véleményünk, hogy az ismertetett szervek földosztást a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt legfeljebb csak szórványosan végeztek. Tevékenységük a földosztás előkészítésére, és a földosztást követelő parasztság igényeinek rögzítésére irányult. Erre utal az özvegy őrgróf Pallavicini Edéné birtokának termelőszövetkezetté alakításáról felvett jegyzőkönyv, amelyben azt olvashatjuk, hogy a jegyzőkönyv lezárása előtt „Törzsök István, a helyi munkástanács elnöke" bejelentette, „hogy kisgazda társai között földigényjogosultak vannak és ezért birtokrendező bizottság kiküldését" kérte. 54 Ezt bizonyítja az andocsi uradalom 1919. március 19-én 48 KÁL, KTBFBI ÁBBI: Gyalog intéző 1919. március 19-i jelentése. Iktatatlan. Erre utal a szennai jegyző ugyanott található 1919. március 19-i levele is. 49 KÁL, SMFI 687/1919. 50 Ld. erre KÁL, KTBFBI ÁBBI: Jegyzőkönyv a kötcse-csicsali termelőszövetkezet megalakulásáról. Iktatatlan. 51 Réthfalvy Jenő i. h. 52 KÁL, KTBFBI ÁBBI: A tabi járásban működő birtokrendező bizottság 1919. március 21-én kelt jelentése. Iktatatlan. 53 Mészáros Károly: Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak 1918—1919-ben, a polgári demokratikus forradalom' és a Tanácsköztársaság idején. (Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak Magyarországon 1848—1948. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán. Bp. 1962. 553—554. 1.) — Továbbá uő: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája 1918—1919 (különös figyelemmel Somogyra). Bp. 1966. 79—80. 1. 54 OL, Országos Birtokrendező Tanács. Vegyes iratok: Jegyzőkönyv őrgróf Pallavicini Edéné birtokának 1919. március 14-én történt átvételéről.
